Ez történt március 15-én

Ez történt március 15-én

Kossuth tér 2012. március 15.                                   2012. március 15. Kossuth tér, fotó: Földi Imre/MTISzázezrek vettek részt csütörtökön az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 164. évfordulójának alkalmából megrendezett ünnepségeken. Az állami rendezvények rendbontás nélkül zajlottak, ugyanakkor a rendőrségnek több esetben is intézkednie kellett.

Országszerte százezreket mozgatott meg az ünnep. A közigazgatási tárca tájékoztatása szerint reggel a Kossuth Lajos téri zászlófelvonáson több mint ezren, a Múzeumkertben tartott ünnepségen mintegy ötezren voltak jelen, a budai Várban zajló családi programokon pedig tízezrek vettek részt.

Az LMP fővárosi rendezvényén mintegy nyolcvanan voltak. A Demokratikus Koalíció ünnepségére néhány ezer érdeklődő volt kíváncsi. Az MSZP esztergomi programján szintén néhány ezren voltak. Az Egymillióan a sajtószabadságért (Milla) budapesti rendezvényén több tízezer ember jelent meg. A Kossuth Lajos téri kormányzati díszünnepség helyszínére mintegy 250.000-en mentek el. A Jobbik Deák téri gyűlésén néhány ezer ember vett részt. Az állami ünnepségsorozat reggel vette kezdetét, amikor katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt. A rendezvényen két-háromszáz lengyel állampolgár is részt vett – azon csaknem kétezer honfitársuk közül, akik többsége vonattal érkezett Budapestre, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal a nemzeti ünnepen.

A Nemzeti Múzeumnál Tarlós István főpolgármester az 1848-as példára utalva újra a bátor változások városának nevezte Budapestet. Az ünnepségen felszólalt Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni. A lengyel résztvevők a Várból indulva csatlakoztak a Magyar Tudományos Akadéma épülete előtt gyülekező békemenethez, amely a Kossuth Lajos térre vonult.

A Kossuth téren Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő azt mondta, ma is embert próbáló időket élünk, ma is sokan mondják, minek a kitaposott utat elhagyni, de támadjanak bármilyen hatalmasok, sohasem adhatjuk fel.

Orbán Viktor 2012. március 15.
                             A miniszterelnök beszédét mondja, fotó: Beliczay László/MTI

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanúgy szól, mint 1848-ban: “nem leszünk gyarmat”. A kormányfő úgy fogalmazott: a “nagy március” óta sosem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma. A miniszterelnök egyenlőséget követelt, azt, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben.

A kormányfő beszédével egy időben az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) tüntetést tartott az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A Milla rendezvényén mások mellett felszólalt Parti Nagy Lajos író és Galkó Balázs színművész, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, és átadták a Rák Bende-díjakat, amelyeket “az alkotmányosság lebontásáért legtöbbet tevőknek” ítélnek oda minden évben. A program részeként beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert. A szervezők felolvasták a Milla 12 pontját, amelyben sajtó- és vallásszabadságot, népképviseletet, közteherviselést, független igazságszolgáltatást, demokratikus jogalkotást, átláthatóságot, korrekt munkavilágot, esélyegyenlőségen alapuló köz- és felsőoktatást, fenntartható fejlődést, valamint az EU alapértékei melletti határozott kiállást követelnek.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Petőfi Sándor bronz mellszobrát avatta fel Lakiteleken. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Veszprémben arról beszélt, hogy Szent István idején, 1848-ban, 1956-ban vagy akár ma is ugyanaz volt a feladat a magyarság előtt: az önálló, szuverén állam megteremtése és a szükséges reformok megvalósítása.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Hódmezővásárhelyen azt emelte ki beszédében, hogy március 15, a keleti énünk, a megzabolázhatatlan, lázadó énünk ünnepe; amely nemet mond a szolgaságra, amely vakmerő, szabad és bátor.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Vácon, a március 15-ei megemlékezésen azt mondta “a szabadságért meg kell küzdeni ma is”, és úgy vélte, ma nem fegyverrel akarják a szabadságunkat korlátozni, hanem gazdasági és politikai eszközökkel.

Vágó Gábor
                              Vágó Gábor a nemzeti ünnepen, fotó: Kollányi Péter/MTI

Az ellenzéki pártok képviselői közül Vágó Gábor, az LMP kampányfőnöke a Pilvax közben elmondott beszédében azt mondta, az ország válaszúthoz érkezett, a kiszolgáltatottság vagy a tudás útját választhatja, és pártja ez utóbbit képviseli.

Mesterházy Attila
                          Mesterházy Attila ünnepi beszéde közben, fotó: Soós Lajos/MTI

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Esztergomban, pártja országos nagygyűlésén arról beszélt, hogy a magyar bátor nemzet, de a kormány gyáva: a nemzetre és a nemzeti érdekre hivatkozva saját hatalmi érdekeit képviseli, és nem meri megmondani az embereknek, hogy mit kell tenni azért, hogy az ország kijusson a válságból. Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere az európaiságot méltatta. A szegedi ünnepségen az ünnepi műsor után a hagyományokhoz híven az idén is együtt koszorúztak a szegedi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció (DK) március 15-ei ünnepségén kilátásba helyezte, hogy “alkotmányos blokád” alá vonják az Alkotmánybíróság épületét, ha a testület nem veszi napirendre és nem vizsgálja meg érdemben a Szabadság és Reform Intézetnek az Orbán-kormány illegitimitásának kimondását kérő beadványát.

Vona Gábor 2012. március 15.
                           Vona Gábor 2012. március 15-én, fotó: Kovács Tamás/MTI

Vona Gábor Jobbik-elnök pártja budapesti nagygyűlésén kijelentette: az 56-osok és a 89-esek után megszületett a 2006-osok politikai nemzedéke is, amely nem vereségre, megalkuvásra és árulásra született, hanem győzelemre és szabadságra. A politikus szerint Orbán Viktor és a többi 89-es szabadsága csak “álszabadság”, mivel az emberek nem tudnak valódi döntést hozni.