Schmitt Pál A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását indítványozza, míg az ellenzéki pártok és a Professzorok Batthyány Köre a köztársasági elnök lemondását követeli. A Fidesz frakció egyelőre kivár, mert kellő körültekintéssel kíván véleményt formálni az ügyről.

Tulassay Tivadar, Semmelweis Egyetem (SE) rektora a doktori tanács csütörtöki, rendkívüli ülését követően újságírók előtt úgy nyilatkozott, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság adatait megismerve indítványozzák az államfő kisdoktori címének visszavonását. Az egyetem szenátusa csütörtök délután dönt a doktori cím megfosztásának indítványáról. A rektor tájékoztatása szerint a tanács szavazattal rendelkező huszonkét tagja közül tizennyolcan voltak jelen az ülésen, közülük tizenhatan szavaztak igennel, ketten nemmel.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága azt indokolja, hogy kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel kell, hogy eljárjanak.

Giró-Szász András kormányszóvivő – a doktori tanács bejelentése előtt – a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón egy kérdésre válaszolva azt mondta: “a kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében”. Az Orbán Viktor szerepét firtató kérdésre közölte, a miniszterelnök nem mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök tett javaslatot az államfői poszt betöltésére, egyetértésben azokkal az országgyűlési képviselőkkel, akik Schmitt Pált erre a posztra javasolták. Megjegyezte, a köztársasági elnöki poszt betöltésére a magyar jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselők egyötödének jelölésével lehet javaslatot tenni.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a doktori tanács, és megvédte a magyar tudomány becsületét, és az ellenzéki párt álláspontja az, hogy Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre.

Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke a parlamentnek benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt, fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását. Hozzátette, mivel Schmitt Pál a plágiumügy kapcsán nem kíván lemondani, az Országgyűlés feladata, hogy Magyarország, a magyar tudomány és a magyar köztársasági elnöki tisztségének tekintélyét megóvja. Kezdeményezik azt is, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen “az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott” köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.

A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód, ugyanis “olyan hírek jutottak el” hozzájuk, hogy a Fidesz Martonyi János jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek.

A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleményében azt írta: a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. “A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi” – fűzték hozzá.

A Magyar Nemzet csütörtöki szerkesztőségi cikke szerint rendkívüli lehetőséget mulasztott el Schmitt Pál azzal, hogy nem mondott le a disszertációjáról szóló jelentés közreadása után, de – mint hangsúlyozzák – döntését még bármikor átgondolhatja. Úgy vélik, hogy az elnök posztján maradása a saját érdekével is ellentétes, és rombolja a tisztességes közéletbe vetett hitet.

Fluck Ákos ügyvéd, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja, az SE honlapján éjjel közölt különvéleményében azt írta: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat. Tudatta azt is, a tényfeltáró munka során megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak.

Fluck Ákos különvéleményében azt is nyilvánosságra hozta, hogy 1992-ben kik bírálták el a jelenlegi köztársasági elnök értekezését az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetemen, és közülük többet is meghallgattak a vizsgálat során. A bizottság Tihanyi József, Istvánfi Csaba, Takács Ferenc és Kertész István önkéntes nyilatkozatait tudta rögzíteni, mert Schmitt Pál témavezetője, Kutasi László, valamint
Nyerges Mihály bizottsági tag időközben elhunyt.

Az akkori bírálók a bizottságnak azt mondták, különös jelentőséggel bírt, hogy Schmitt Pál a Testnevelési Egyetemen kívánt doktori fokozott szerezni, és az eljárásban feltűnőnek találták, de nem szabálytalannak, hogy a jelentkezés meg a doktori értekezés között mindössze egy hónap telt el.

Fluck Ákos azt is megjegyezte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalában fogadta a tényfeltáró bizottság elnökét, amely során az “egykori pályázó” előadta, álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le, és mivel formai hiányosságokról sem a témavezető, sem a bírálók részéről jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.