“Korábban is volt olyan személy, akit erre a tisztségre alkalmasabbnak gondoltam, most is van” – válaszolta Kövér László arra az újságírói felvetésre, hogy Schmitt Pál lemondása után azonnal az esélyesek között emlegették. 

Az Országgyűlés elnöke, aki az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök hatásköreit gyakorolja, bántónak nevezte az “én megmondtam” felvetést, vagyis, hogy 2010-ben Schmitt Pál megválasztása ellen érvelt. “Schmitt Pállal mindig is szimpatizáltam, 2010 nyarán nem ellene érveltem, csupán úgy gondoltam: van nála alkalmasabb jelölt. Amióta viszonyt így meghurcolták, rokonszenvem még nőtt is” – közölte. 

A plágiumügy tanulságának azt tartja, hogy aki vállalja a köztársasági elnöki jelölést, készüljön fel a legrosszabbra. Kövér László fontosnak tartotta leszögezni, hogy Schmitt Pál az államfői posztot szolgálatként vállalta. Felelevenítette a volt államfő életútjának főbb állomásait, és méltatlannak nevezte azt a mocskolódó kampányt, “amit a mások erkölcsi integritására mindig finnyás ellenzék művelt”. 

“Az LMP titánjainak még sokat kell dolgozniuk, hogy felérjenek Schmitt Pál “méltatlanságának” színvonalára. A nyilas Kuruc.infóval a háta mögött a Jobbik sem tartozik a párbajképes társaságok közé” – fogalmazott, hozzátéve: “a volt kommunistákról meg annyit, hogy amióta szocialisták lettek, miniszterelnökként futotta nekik egy pufajkásra, egy D-209-esre, egy őszödi böszmére meg egy libatolvajra”. 

A politikus arra a kérdésre, hogy a Kossuth tér átalakítása nyomán eltávolított Károlyi-szobor helyére mi kerül, azt mondta: reményei szerint a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás, amely 1945-ig állt ott. Arra a felvetésre, hogy az egykori miniszterelnök jelenlegi megítélése ellentmondásos, azt felelte, “nem ideológiai vitát akarunk nyitni, hanem azt mondjuk: ennek az országnak volt egy ezeréves szerves fejlődése, ami 1944 tavaszán a német invázióval megszakadt”. Szerinte az alaptörvény szellemében ehhez az időponthoz kell visszatérni.

Elmondta azt is, bár a Vértanúk terére – ahol a Nagy Imre-szobor áll – szigorúan véve a Kossuth tér rekonstrukciója nem terjed ki, mégis megfontolásra érdemesnek látja, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben emléket állítsanak “a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”.

Mint mondta, erre a területre vinné Kovács Béla – a Kossuth térről szintén elkerülő – emlékművét, és szégyennek nevezte, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Hozzátette: ide kerülhetne Nagy Imre szobra is. 

A Schiffer András (LMP) ügynökügyet feltáró javaslatának tárgysorozatba vételére vonatkozó szavazásról szólva – amelyen a Fidesz-frakció szétszavazott – Kövér László ingerültségét azzal magyarázta: “a szerencsére kimúlt SZDSZ nyomába lépve az LMP és Schiffer András a kérdés felemlegetésével ismét azt sugallja, hogy mindent nyilvánosságra lehet hozni. Miközben tudja, ilyen egyetlen posztszocialista országban sincs”.

Megemlítve, hogy neki semmi takargatnivalója nincs, a múlt feltárásának kérdéséről azt mondta: a rendcsinálást a padláson kell kezdeni, a még élő és bűnöket elkövető embereket bíróság elé kell állítani, “az érthetetlenül a mai napig az MSZP házi műhelyében, a Politikatörténeti Intézetben lévő iratokat pedig állami levéltárba kell vinni”.

Szerinte meg kell nézni, kik voltak az állambiztonság politikai irányítói. Egy példaként hozta fel Csehák Juditot, aki – mint mondta – 1986-ban a “belső ellenséges, ellenzéki, ellenzékieskedő csoportokkal” szembeni rendőri tevékenységet felügyelő konzultatív bizottság egyik tagja volt. Hozzátette: mindezen munka végeztével kell a lánc végén álló hálózati személyekkel foglalkozni.