A képen Pálinkás JózsefPálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nem szeretné a tudomány elleni támadásnak értékelni a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos, politikai hevülettől fűtött, hirtelen kijelentéseket. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere a Népszabadság keddi számában közölt interjúban leszögezte: "ez nem a magyar tudomány ügye".

“Elnökként és kutatóként is szomorúan vettem tudomásul, hogy egy minden bizonnyal politikai indíttatású ügybe belekeverik a tudományt. Már akkor jeleztem, hogy ez nem az Akadémia ügye. Azt is láttam, hogy ez húsz évvel a történtek után az államfő és a Semmelweis Egyetem meghurcolásával jár majd, és tartottam tőle, hogy mindenre kiterjedően és több kárt okoz, mint az akkori kétségtelen hibák” – mondta az MTA elnöke. Pálinkás József szerint a tudományos életben mások eredményeinek sajátként való feltüntetése a legsúlyosabb vétségek közé tartozik, csakúgy, mint a tudományetikai kódex által “fabrikáltnak nevezett”, meghamisított eredmények kísérleti, valós megfigyelésekként való beállítása. Megjegyezte, ez minden esetben a tudományos életből való kizárással járt, s akikről kiderült, hogy szándékosan ilyet követtek el, azokat a szakma megbélyegezte. Az érintettek első reakciója a legtöbbször az “igazukhoz” való ragaszkodás volt, de hosszabb-rövidebb idő után belátták tévedésüket, s azt, hogy az ellenkezésnek nincs semmi értelme – közölte.

“Ez, amióta tudomány a tudomány, elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” – válaszolta az Akadémia elnöke arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy akárcsak a kilencvenes évek elején etikailag elfogadható lett volna egy dolgozat több mint 90 százalékos szó szerinti egyezése.
Hozzátette, “az, hogy egy dolgozat forrásmegjelölés nélkül ilyen mértékű szövegazonosságot mutat, nyilvánvalóan nem lehet a véletlen műve és a vétséget nem pótolja a források irodalomjegyzékben való feltüntetése”. Annak firtatására, mit akar tenni Lázár János Fidesz-frakcióvezető felszólítására mint a magyar tudomány legmagasabb rangú képviselője, úgy fogalmazott: “Nem érzem magam megszólítva. Várom, hogy mindenki lehiggadjon. Utána minden konkrét és megalapozott gyanút az érintett intézmények biztos, hogy kivizsgálnak”. Az MTA elnöke kifejtette, a hazai tudomány ma is Magyarország egyik büszkesége, a politikai hevülettől fűtött, hirtelen kijelentéseket nem szeretné a tudomány elleni támadásnak értékelni. Hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy a tudomány kívül maradjon a politikai csatározásokon, s annak eredményei és szereplői egyaránt bizalmat élvezzenek. Úgy véli, nem a tudomány vagy az Akadémia elleni támadásokról volt és van szó, a politikusok valójában egymást támadják. “Ahogy korábban az egymás elleni csatározásokban előjöttek üzleti, magánéleti ügyek, nyelvvizsgakérdések, most a diplomák, doktori címek hitelességével támadják egymást az érintettek, s még ha most a sárdobálásból valamennyi szenny jut is a hazai tudományosságra, le kell szögezni, hogy ez nem a magyar tudomány ügye” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, milyen mértékben és meddig volt gyakori a politikusok, élsportolók és a társadalom számára valami miatt fontos VIP-személyek szakdolgozatainak, doktori értekezéseinek “enyhébb” kezelése, azt válaszolta. Voltak ilyen esetek, beszélnek arról, hogy sportolóknak, politikusoknak, cégvezetőknek hogyan írattak dolgozatokat, hogyan szereztek számukra szerzőket, de az ilyenek száma elenyésző, és főleg olyan “puhább” tudományterületeken fordultak elő, ahol a követelmények nem voltak elég szigorúak. Kifejtette, hogy akadémiai elnökként egyik első dolga volt etikai kódexet készíttetni, másrészt az akadémiai doktori eljárás rendjét is egységesen és mindenki számára átláthatóan szabályozták. Pálinkás József kitért arra, természetesen minden szigorú eljárási rend ellenére előfordulnak visszaélések. Magyarországon az elmúlt években egy-két PhD-disszertációt vontak vissza azért, mert a szerzők vagy más munkáját használták fel, vagy nem végezték el a leírt vizsgálatokat.

Németországban például több ilyen eset fordult elő, mégsem beszél ott senki a német tudományos fokozatok általános felülvizsgálatáról – mutatott rá, hozzátéve, ilyen nem is indokolt és nem is lehetséges. Mint mondta, konkrét esetekben és megalapozott gyanú esetén természetesen az egyes intézmények eljárnak, visszamenőleg is, hiszen “az ilyen bűnök” nem évülnek el. Közölte, egy doktori címet nyilvánvalóan az a tudományos közösség vonhat vissza, amelyik azt kiadta, és nem tud olyan esetről, amikor egy ilyen döntést jogilag bárki megtámadott volna.

Arra a felvetésre, hogy a sajtóban felvetődött a neve lehetséges jelöltként a köztársasági elnöki tisztségre, s elfogadná-e a felkérést, az MTA elnöke úgy fogalmazott. “Hadd ne fogadjunk erre!”