Az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy az ombudsmani tevékenység során korrigálni kell a jogalkotás és jogalkalmazás túlzottan rendészeti típusú hozzáállását Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek igazgatója a Fűtött utca program kapcsán arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzatnak és a Belügyminisztériumnak az volt a szándéka, hogy a közterületi állapotokat megváltoztassák, “a rendet helyreállítsák”. A “közterületi rend helyreállításához” elegendő számú, a hajléktalanok számára fenntartott férőhely kell – mondta. Közölte, hogy a programnak köszönhetően ez idáig 641 férőhellyel több áll rendelkezésre, mint korábban, és folyamatban van további 332 hely létesítése; most úgy látszik, hogy ez elegendő lesz. Úgy véli, figyelembe kell venni azt is, hogy nem tudni, hányan lesznek hajlandók beköltözni a szállásokra, és nem lehet azt sem megbecsülni, hogyan alakul a közterületen a hatósági eszközök alkalmazása.    

Pelle József arról számolt be, hogy a december 23-án megnyitott, 66 férőhelyes Váci úti szálló harminc nap alatt telt meg. Az első héten beköltözők fele jelenleg is ott lakik. A január 31-án megnyitott Aszódi úti szálló egy hét alatt telt meg, 252 embert vette igénybe. Jelenleg 155 ember jelenleg is ott lakik. Mint mondta, voltak kezdeti félelmeik a programtól, részben a Belügyminisztérium és a rendőrség sajtónyilatkozatai miatt. Példaként említette, hogy a kezdetben felvetődött a “félig zárt” intézmények létrehozása, de ez időközben elhalt. Tartottak attól is, hogy kemény rendőri fellépés következik majd, de ez sem történt meg – mondta Pelle József.    

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a tavaly októberi zuglói “kunyhóbontásról” beszélt. Elmondta, az ügyben kártérítési pert indítottak a kerületi önkormányzat ellen. Az elsőrendű felperes 12 éve lakott a területen egy általa épített kunyhóban, és a bontásban mindene odaveszett. Muhi Erika szerint a bontás károsultjaival szemben semmiféle jogilag szabályozott eljárást nem folytatott le az önkormányzat, és ezért sérült az egyenlő bánásmódhoz való joguk. A válság veszteseivel foglalkozó ombudsmani projekt központi témája annak a jelenségnek a vizsgálata, hogy a pénzügyi-gazdasági válság súlyos társadalmi feszültségekhez vezet, az állam pedig, miközben forrásainak elapadása miatt egyre több területről kivonul – például az oktatásban, a szociálpolitikában és az egészségügyben -, ezzel párhuzamosan a társadalmi válságjelenségekre a kriminalizálás, a zéró tolerancia eszközeivel válaszol. A társadalomban megjelenik a bűnbakképzés, a kirekesztés, és végeredményben a kiszolgáltatottak, kisebbségi csoportok a közösség szolidaritása és az állam támogatása helyett megbélyegzésre és büntetésre számíthatnak – olvasható az ombudsmani hivatal háttéranyagaiban.