Mi lesz a magyar földdel? Teszik fel a kérdést a reális zöldek a Föld Napján. “A magyar agárgazdaságot irányító politika elmulasztotta kihasználni Magyarország EU-hoz történt csatlakozását követően a Közös Agárpolitika lehetőségeit. A lehetőségek kihasználásának az elmaradása leginkább azért következett be, mert az agárpolitikai döntéshozók hazánkra nézve a mezőgazdaság európai modelljét nem a vidéki ember, a vidéki közösségek, a mezőgazdaságból a magyar földből megélők javára adaptálták, hanem politikai megrendelésre pártok holdudvarához tartózókat, spekulánsokat hoztak helyzetbe protekció révén. A magyar föld egy része nem a hatékony földhasználathoz értők, hanem az agrárágazaton kívül álló spekulánsok kezébe került.     A hazai agárfejlődés szempontjából kívánatos lett volna, hogy az alapanyag termelésen túlmenően nagyobb hangsúlyt kapjon a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság az agrobiznisz. A magyar agobiznisz fejlesztésének az elmaradása akadálya az agárágazat hazai és nemzetközi versenyképességének, a magyar földnek a nemzet egésze érdekében történő művelésének. Az agárkörnyezet gazdálkodás politikai irányítói, a Magyar Országgyűlés illetékes bizottságainak a képviselői, nem képesek az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája mezőgazdasági túltermelésre vonatkozó reform törekvésére magyar nemzeti érdeket szolgáló választ adni, a kert-Magyarország érdekében tenni, mint ahogyan Széchenyi István javasolta. A reális zöldek öntöző törvény elfogadására vonatkozó javaslatát a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága nem képes meghallani. A földi élet a feltétele a víz jelenléte. A rendszerváltó politika megkezdte a második Orbán kormány befejezte az évszádos hagyományokkal rendelkező magyar vízügy szétverését. A kormány a soros magyar EU elnökség idején a Duna Régió Stratégiából csupán a Duna ügyét felejtette ki. A reális zöldek a magyar EU soros elnökség megkezdése előtt kérték a külügyi tárcát a magyar soros elnökség idején a Duna ügyében a tárca tegye lehetővé szakemberek párbeszédét is. Nem tette lehetővé, üres látványosságok kerültek előtérbe a környezetvédelmi diplomácia területén. 

Az EU magyar soros elnökség idején a Duna ügyében folytatott szakmai párbeszéd lehetővé tette volna, hogy Magyarország presztízs veszteség nélkül kerüljön ki a vízlépcsőpert követő lezáratlan magyar-szlovák jogvitából.” – írta Juhos László, Reális Zöldek Klub elnöke.