A Liga Szakszervezetek sajtótájékoztatója, fotó: Koszticsák Szilárd/MTI Biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve együtt tüntetett május elsején négy szakszervezeti konföderáció, míg a Liga Szakszervezetek "Európa mi vagyunk" mottóval tartott ünnepséget.

Az együtt tüntető Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökei a szakszervezeti érdekképviselet fontosságát hangsúlyozták. Rendezvényük fő jelszava ez volt: “Be a szakszervezetekbe!” Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a tüntetőkhöz szólva azt mondta: “ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe!”. Hangsúlyozta: “mi kimegyünk az utcára, ott leszünk a munkahelyeken”.

Borsik János, az ASZSZ elnöke úgy fogalmazott, a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ám ha a kabinet “még eredményes lesz egy kicsit”, akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Elmondta, a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkáltatóknak adnak szabad kezet. Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett “kőbe véste” az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni.

Varga László, a SZEF elnöke kiemelte, a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel “még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát”. Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, és értékük húsz százalékát “megette” az infláció vagy az adórendszer. Ő is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytőkének. Szerinte a “zsákutcás”, érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkapiacra.

Kuti László, az ÉSZT elnöke azt mondta: “Elegünk van abból, hogy a gazdagoknak kedveznek, és közben a zsebünkben turkálnak, elegünk van abból, hogy oda a jövő, és hogy hülyének nézik a társadalmat” – mondta. Az elnök szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak “nyomorúságosan vegetálni”, hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell.
Pataky Péter szerint a modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. A Munka törvénykönyvére utalva hangsúlyozta: “nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit”. Hozzátette: “nem hajolunk meg a kormány előtt, amikor pár tízezer forintért robotoló közfoglalkoztatottal akarja kiváltani a munkások munkahelyét”.

A Liga Szakszervezetek elnöke szerint nincs mit ünnepelni az idei május elsején. Gaskó István a városligeti Május 1. emlékkőnél tartott beszédében hangsúlyozta: nagyon sok gondja van ma a magyar munkavállalóknak, szociális és gazdasági helyzetük egyaránt romlott. Az “Európa mi vagyunk” mottóval rendezett eseményen elmondta: sok olyan történt Magyarország 2004-es uniós csatlakozás óta, ami indokolttá, időszerűvé teszi ennek az üzenetnek a hirdetését. Példaként említette az uniós zászlóégetést, valamint hogy “a kormány azt híreszteli, hogy az Európai Unió vezetése egy vidéki kóceráj vezetésére sem biztos, hogy alkalmas”. Ennek a folyamatnak megálljt kell parancsolni – hangsúlyozta az elnök.

A négy együtt tüntető szakszervezeti konföderáció délután fórumot tartott Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője és Molnár Csaba, a DK képviselőcsoportjának vezetője részvételével. Mindhárom politikus egyetértett abban, hogy tisztes megélhetést adó, biztos munkahelyekre és többkulcsos személyi jövedelemadó rendszerre van szükség Magyarországon.
Mesterházy Attila elmondta, hogy az MSZP is valódi társadalmi egyeztetést, munkahelyi biztonságot, és – kormányra kerülése esetén az első intézkedések között – olyan új Munka törvénykönyvét (Mt.) szeretne, amelyet a szakszervezetekkel együttműködésben alkotna meg.

Az MSZP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem növeli a munkahelyek számát, és nem hoz gazdasági növekedést sem, a mostani egykulcsos adórendszer pedig a gazdagoknak kedvez, ezért az MSZP egy igazságosabb, és a költségvetésnek plusz bevételt eredményező többkulcsos adórendszert támogatna.

Jávor Benedek szerint a munka világát érintő intézkedések “katasztrofális irányba” mozdultak el, mind a munkahelyteremtés, és a munkavállalók biztonsága, mind a közszolgáltatások minősége, elérhetősége tekintetében. Kifejtette: a kormány a jövedelem újraelosztás területén “egy teljesen perverz” modellt vezetett be, amely a szegényektől a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket.

Molnár Csaba kifejtette, Magyarország és a munkavállalók legnagyobb problémája, hogy “elképesztő jogbizonytalanság” van, emellett a kormányzati politika alattvalóként tekint az emberekre, ráadásul a kormány gazdaságpolitikája – itt Ferge Zsuzsa szociológust idézte – “perverz újraelosztást” valósít meg. A politikus szerint a kormány lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják. Ennek oka Molnár Csaba szerint, hogy mindkét védelmi hálót – a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket – leépíti a kormány.