Felmentették Kaiser Ede barátnőjét

Felmentették Kaiser Ede barátnőjét

Kaiser EdeA Fővárosi Törvényszék jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette a hamis tanúzás vádja alól azt a családot, amelynek tagjai a főügyészség szerint alibit igazoltak az akkor még a móri gyilkosságokkal vádolt Kaiser Edének.

A hétfőn hozott másodfokú ítélettel a bíróság a tíz évvel ezelőtt történt, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás büntetőügye egyik melléktörténetének végére tett pontot.

A vád szerint az akkor kiskorú Gy. Anita, Kaiser Ede barátnője, valamint családja a hatóságot megtévesztve hamisan tanúskodtak, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede a gyilkosságok idején náluk, Csepelen tartózkodott. Később kiderült ugyan, hogy Kaiser Ede nem is vett részt a móri bűncselekményben, de az ügyészség fenntartotta a hamis tanúzás vádját a családdal szemben.

A törvényszék a mostani ítéletével lényegében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberben hozott elsőfokú határozatát, amelyben felmentette a családot. A jogerős ítélet szerint a vádlottak igazat mondtak, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede náluk volt. Szavaikat az eljárásban Kaiser Ede mobiltelefonjának cellainformációi is alátámasztották, amelyek az FT szerint olyan objektív bizonyítékok, amelyek nem manipulálhatóak.

A törvényszék osztotta az első fokon eljáró bíróság álláspontját abban, a család tagjainak – a barátnőnek és szüleinek – nem volt indítékuk, hogy hamisan tanúskodjanak Kaiser Ede érdekében. A család tagjai ugyan az eljárás során a vallomásukat többször pontosították, de mindvégig azt állították, hogy látták Kaiser Edét Budapesten, azaz a bankrablás időpontjában nem lehetett Móron.
A család vallomása szerint a most 26 éves nő a móri bankrablás napján, még szakiskolai tanulóként nem ment iskolába, hanem akkori barátjával, Kaiser Edével a család csepeli otthonában volt. A szülők vidéki horgászatból tértek haza a déli órákban, amikor találkoztak Kaiser Edével és lányukkal. A lány vallomása szerint ezután Kaiser Edével egy pesti varrodába mentek, ezt igazolta vallomásával a varrónő is, – akit most, az ügy negyedrendű vádlottjaként, a bíróság ugyancsak felmentett.

Kaiser Edét azonban időközben a bíróság – miután megtalálták a móri bűncselekmény igazi tetteseit – jogerősen felmentette, az ügyészség ekkor a családdal szemben a vádat annyiban módosította, hogy Kaiser Ede a kérdéses időpontban nem Móron, hanem “ismeretlen helyen” tartózkodott, és a család erre igazolt a számára hamisan alibit.

A vádlottak ugyanakkor az eljárás során mindvégig azt állították: nem tanúskodtak hamisan. Szavaik hitelességét azonban gyengítette egy, az eljárásban csak név nélkül, “egyes számú tanúként” emlegetett férfi, aki szerint a lány apja egy kocsmai beszélgetés során arról beszélt neki, hogy Kaiser Ede a móri mészárlás idején nem is volt náluk. Ez a tanú azonban azóta eltűnt, állításait, és szavahihetőségét pedig az őt ismerők is kétségbe vonták, és azt feltételezik, hogy csak szerepelni akart.
Az FT az elsőfokú bíróság határozatát, annak indoklását lényegében csak pontosította, így például abban, hogy az azóta nagykorúvá vált lányt, illetve nőt nem kiskorúként, hanem felnőttként mentette fel a vád alól.

Parti Ágnes, a család védőügyvédje a tárgyalás után a jogerős ítéletet értékelve újságírók előtt úgy fogalmazott, “ezért dolgoztunk közel tíz évig, végre kiderült az igazság, (…), hogy a család igazat mondott, és hogy Kaiser Ede nem volt Móron”.
Az MTI kérdésére az ügyvéd azt mondta, kártérítési pert fognak indítani a családot ért sérelmek miatt. Közölte, egy tisztességes összegű kártérítést kérnek majd, amely alkalmas arra, hogy “reparálja” a sérelmeket. Utalt arra, hogy Gy. Anita életének több mint harmadában bíróságra kellett járnia, és különböző eljárásokban részt vennie. Mint fogalmazott, “egy
modell karrierje tört ketté”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a családra a környezete ez idő alatt úgy nézett, mint akik egy többszörös gyilkosnak próbáltak meg alibit igazolni. Arra a újságírói felvetésre, hogy akár az eljáró hatóságokkal szemben, akár az “egyes számú tanúval” szemben jogi lépéseket terveznek-e, azt mondta, erről még konzultálnak, de, mint fogalmazott, “ha az igazság győzedelmeskedését várják az emberek, akkor az is hozzátartozik, hogy azt a tanút, aki az egész eljárásra okot adott egy hamis bejelentéssel, azt is számon kérje a hatóság, (…) ez elvárható”.