A Fidesz szerint a jövő évi költségvetés további támogatást ígér a devizahiteleseknek, a gyermeket nevelőknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak, megőrzi a nyugdíjak reálértékét és érvényesíti a tehermegosztás elvét. A KDNP szerint az állam összehúzta magát, a szocialisták úgy látják, tovább mélyíti a szegénységet, az LMP szerint folytatják a megszorításokat. A Jobbik az ország megnyomorításának költségvetéseként emlegeti.

Parázs vita zajlott a szerdán a parlamentben a 2013 költségvetés sarokszámai és tartalma körül. Rogán Antal, a költségvetési vitában mondott vezérszónoki felszólalásában az eddigi kormányzati intézkedések és a büdzsé tervezete közötti folytonosságot emelte ki. Kifejtette, a javaslat számol az árfolyamgát költségeivel, a kamattámogatással, a nemzeti eszközkezelő érdemi működésének megkezdésével pedig segít azoknak is, akik már nem tudják fizetni hitelüket.

Szavai szerint ez fontos üzenet azoknak, akikre a pénzügyi válság kezdete előtt “rátukmálták” a devizahitelt, és ezért kiszolgáltatottá váltak. Lényegesnek tartotta, hogy megmarad a családi adókedvezmény, azaz hogy a kormány továbbra is elismeri a gyermekvállalás költségeit, illetve hogy amint a kormányváltás óta minden évben, jövőre is megőrzik a nyugdíjak reálértékét. Rogán Antal kiemelte, a kormány ezt szerkezeti átalakításokkal érte el, és miután világossá vált, hogy a járulékok nem adnak fedezetet a nyugdíjak kifizetésére, mára egyensúlyközeli állapotba hozta a nyugdíjkasszát. Kitért arra, hogy amíg az előző ciklusban az önkormányzatok nem kaptak elég támogatást egyre bővülő feladataikhoz, most a feladatok csökkentésével arányosan vonnak el pénzt tőlük. Ugyanakkor ez nyit lehetőséget például arra, hogy miután a közoktatás átalakításával minden pedagógus foglalkoztatója az állam lesz, beindítsák az életpályamodellt, rendezzék a tanárok bérét.

A kormányoldal kitart a tehermegosztás 2010 óta érvényesített politikája mellett – hangoztatta. A frakcióvezető szerint a válságkezelés költségeit továbbra sem lehet csak a családokra terhelni, márpedig a bankok, biztosítótársaságok és egyes multinacionális nagyvállalatok megadóztatása mellett a másik lehetőség a bérek és a nyugdíjak csökkentése lenne, erre pedig nem hajlandók. Bírálta a progresszív adórendszert szorgalmazó ellenzéket, mondván, hogy ez a családok nagy részének adóemelést jelentene. Kiállt a minimálbér emelése mellett, mondván, ha csökkentik a legkisebb és az átlagos bér közötti különbséget, az azt üzeni, hogy érdemes dolgozni.

Rogán Antal emellett hangsúlyozta, hogy a költségvetésben további intézkedésekre van szükség a munkahelyteremtés és elsősorban a munkahelyek megőrzése érdekében. A Fidesz-frakció javaslatai közül kiemelte, hogy csökkenteni kell a képzetlen fizikai dolgozók, a 25 év alattiak és az 55 éven felüliek, valamint a szülés után a munkába visszatérő nők foglalkoztatásának közterheit. Az utóbbiaknál “a lehető leggálánsabb ajánlatot”, a közterhek megszüntetését is elképzelhetőnek nevezte. Mindezt azzal indokolta, érdekeltté kell tenni a vállalatokat abban, hogy az említett, nehéz munkaerő-piaci helyzetben lévő csoportokhoz tartozókat foglalkoztassanak, a közterhek jelentős csökkentésével elért megtakarítást pedig béremelésre fordíthassák.

Szintén érdemi tehercsökkentést és egyszerűsítéseket javasolt az önfoglalkoztató vállalkozásoknak, a kényszervállalkozóknak. Rogán Antal egyébként a kiszámíthatóság szándékával indokolta a költségvetési törvényjavaslat szokatlanul korai beterjesztését. A világgazdasági környezetről pedig azt mondta, hogy bár két évvel ezelőtt sokan azt hihették, véget ért a válság, ezzel szemben mélyült, míg a kormányváltáskor Görögország és Magyarország küzdött nehézségekkel, mára már olyan meghatározó uniós államok is, mint Spanyolország és Olaszország. Ezért is fontos, hogy a költségvetés – például a hiány alacsonyan tartásával – abból az alapigazságból indul ki. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – mondta zárásul a Fidesz frakcióvezetője, szakításként értékelve ezt a szocialista kormányzás “jövőt felélő”, az államadósságot növelő gazdaságpolitikájával.

Az MSZP szerint a 2013-as költségvetésben tervezett adóemelések miatt jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, ráadásul ezért és a szociális támogatások befagyasztása miatt még több ember szegényedik el. Tóbiás József, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a költségvetési javaslat általános vitájában szerdán a parlamentben azt mondta, az idei visszaesés után jövőre a gazdaság stagnálására kell készülni, a kormány 1,6 százalékos növekedési terve irreális. Azért is bírálta a költségvetés korai beterjesztését, mert a kormány az idei gazdasági mutatókat sem tudja előre jelezni, ráadásul a büdzsét megalapozó adótörvényeket sem készítette el.

A tranzakciós illetéket egyszerű és igazságtalan pénzbehajtásnak minősítette, amelyet mindenkinek fizetnie kell majd, és kifogásolta a távközlési adót és az energiaszolgáltatók jövedelemadójának kiterjesztését is. Szerinte ezeket egyaránt a fogyasztókra terhelik majd a cégek, ezt jelzi, hogy a költségvetésben is a fogyasztási adóból származó bevételek, a lakossági befizetések között szerepelnek.Felhozta azt is, hogy bár a kormányoldal igazságos tehermegosztásról beszél, valójában nem a multinacionális vállalatokat, hanem a piacgazdaság alapjait támadja: a bankadó a hitelezés leállásához vezetett, a különadók visszafogták a beruházásokat, Magyarország pedig elszigetelődött. Ezzel magyarázta, hogy a térségben itt alakul a legrosszabban a GDP: míg a régió szinte minden országában gyarapodik a gazdaság, Magyarországon másfél százalékos a visszaesés, ami a harmadik legrosszabb teljesítmény az Európai Unióban.

Elfogadhatatlannak minősítette a pénzkivonást a felsőoktatásból és a gyógyszerkasszából – ami miatt, mondta, már a receptek kiváltása is gondot jelenthet sokaknak -, és azt is, hogy befagyasztják a szociális támogatások összegét, ami véleménye szerint az elmúlt két évben növekvő szegénység terjedését okozza majd. Szerinte az Orbán-kormány azzal, hogy két éve nem emeli az összegét, elértékteleníti a családi pótlékot, miközben az adójóváírás kivezetése a középosztály lecsúszásához vezet.

Tóbiás József azt mondta, a kormány gazdaságpolitikájával 2014-re megvalósítja a Fidesz 2006-os kampányszlogenjét, azt, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”. Az MSZP-s politikus úgy vélte, bár az egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéret nyilvánvalóan blöff volt, az állások számának növelésére, a munkanélküliség csökkentésére lett volna lehetőség két év alatt, a foglalkoztatáspolitika, a minimálbér drasztikus növelése, az elhibázott adópolitika, a kötelező bérkompenzáció, a munkaerő költségének emelése azonban épp az ellenkező hatást érte el; a közfoglalkoztatás pedig nem lendíti fel a gazdaságot. Arra is kitért, hogy a költségvetés az eddig általuk fenntartott, de jövőre állami kézbe kerülő intézményekre fordított összegnél jóval többet von el az önkormányzatokról, amelyek működése így majdhogynem lehetetlenné válik, elveszítik önállóságukat. A szocialisták ősszel alternatív költségvetést nyújtanak be, amely a munkahelyteremtésre és a növekedés beindítására koncentrál – mondta Tóbiás József, egyúttal a kormányt is arra biztatva, vonja vissza javaslatát és szeptember végéig készítsen újat helyette.

A KDNP szerint a korábbi kormányok csak megszorításokban gondolkodtak költségvetéseik összeállításakor, de most alapvető változások történtek, a magyar állam valóban “összehúzza magát” és több pénzt hagy a magyar családoknál és vállalkozásoknál.

Hargitai János, a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezérszónokaként fogalmazott így a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat szerdai általános vitájában. A kormánypárti politikus felszólalásában teljesíthetőnek nevezte a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági prognózisokat, amit szerinte az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleménye is megerősít. Kiemelte, a kabinet adópolitikai átrendezése hosszú távon stabilizálni tudta a költségvetés bevételi oldalát, ehhez azonban szerinte az állam és az önkormányzatok “visszahúzódására” is szükség van. Mint mondta, utóbbi lépés kétségtelenül az egészségügyi, oktatási és igazgatási kiadások csökkentésével jár, de szerinte ez elkerülhetetlen, “különben minden bevételi oldalon történt racionalizálás értelmetlen”.

A KDNP-s politikus az előtte szóló szocialista Tóbiás József szavaira reagálva azt mondta, a korábbi kabinetekkel szemben a jelenlegi kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy elzálogosítanák a jövőt, éppen ellenkezőleg: most az adósság felhalmozásának és a hiány növelésének akarnak féket szabni, mert felismerték, tarthatatlan volt a korábbi gazdaságpolitika. Hargitai János megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a kormány javaslatában szereplő 1,6 százalékos növekedési prognózist több kritikai is érte, ami szerinte a magyar gazdaság jelenlegi “negatív növekedése” miatt érthető is, ám úgy gondolja, a második fél évben a német gazdaság erősödésével a magyar GDP is emelkedésnek indul. Hozzátette azonban, hogy a kormánynak a kisebb növekedésre is van forgatókönyve, az Országvédelmi Alap forrásai ugyanis akár mindössze 0,7 százalékos fejlődés esetén is képes tartani a meghatározott hiánycélt.

A költségvetésben szereplő adóterhelésre kitérve kifejtette, a kormánynak határozott célja az személyi jövedelemadó csökkentése, elismerte ugyanakkor, hogy az egykulcsos szja “kedvezőbben érinti a nagyobb jövedelműeket és mondjuk nehezebben a kisebb jövedelműeket, ez egy olyan tényhelyzet, amit nem kell eltagadni”, de az szerinte mégis hasznos, mivel munkára ösztönöz, többletadózást eredményez, ráadásul olyan családtámogatási rendszerrel párosul, amely képes növelni a születésszámot.

Hargitai János szólt arról is, a kormányoldal továbbra is tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. Fontosnak nevezte ebből a szempontból, hogy az idei kétszázezer után jövőre háromszázezren dolgozhatnak közfoglalkoztatottként. “Ezen lehet gúnyolódni, ezt lehet a nevetség tárgyává tenni, lehet azt mondani, hogy 47 ezer forintból nem lehet megélni, én is azt gondolom, hogy ezek az emberek életművészek, akik mégis megélnek ezekből az összegekből, de ez mégiscsak több mint otthon lenni, és azt az érzést táplálni bennük, hogy rátok évtizedekig nem számítunk” – fejtette ki.

 A 2013-as költségvetés ismét a megszorítások költségvetése, amely tovább folytatja az elmúlt 22 év kudarcait és az irreális kormányzati tervek több százmillió forintba fognak kerülni az embereknek – mondta Vágó Gábor a büdzséjavaslat szerdai parlamenti vitájában. Az ellenzéki politikus az LMP vezérszónokaként úgy fogalmazott, ezzel a költségvetéssel a kormány jövőre is folytatja a társadalom kettészakítását, “Bokros-csomag méretű megszorítást hajt végre” az egészségügyi forráskivonásokkal, a gyógyszertámogatások csökkentésével, az oktatási rendszer fokozatos leépítésével, a családi és szociális kiadások elsorvasztásával, a közszolgáltatások leépítésével, a kötelező nyugdíjazással és az emberek túladóztatásával. Hangsúlyozta, az adófizető polgároknak minden hónapban 3800 forinttal több adót kell majd fizetniük 2013-ban. Vágó Gábor megismételte korábban már hangoztatott véleményét, miszerint “kiszámítható gazdaságpolitikához beszámítható vezetők kellenek”, de a nemzetgazdasági miniszter szerinte nem ilyen, “Matolcsy Györgynek minden egyes közvélemény előtt elhangzott szava milliókba kerül az adófizetőknek”. Az ellenzéki képviselő szerint a büdzsében a versenyképesség válik a megszorítások áldozatává, hiszen csökken a felsőoktatási férőhelyek száma, valamint a környezetvédelmi és öko-beruházásokra szánt összeg is. Az LMP a bizonytalanság elkerülése érdekében azt szeretné, ha évente legfeljebb kétszer lehetne adót változtatni az Országgyűlésben.

Vágó Gábor szerint a munkahelyteremtés területén a legnagyobb a kormány kudarca és összességében nincsenek kitörési pontok a büdzsében, mert a kabinet kizárólag a hiánycsökkentést középpontba helyező gazdaságpolitikát követ, képtelen a munkahelyteremtésre, mert csak a külső keresletben látja a növekedés zálogát. Emellett szerinte a kormány több területen “példa nélküli” rombolást visz véghez ezzel a költségvetéssel, ami éppen ezért egy “jövőellenes” költségvetés, amely egy “mocsárra épülő homokvárra hasonlít”.

A tranzakciós adó vártnál nagyobb tervezett mértékével kapcsolatban megjegyezte, bevezetése esetén a vállalkozások vagy külföldre mennek, vagy a szürkegazdaságba menekülnek. Vagyis ha bejönnek a kormány számításai, akkor a gazdaság megroggyan, ha nem teljesülnek a terveik, akkor viszont “borul a költségvetés” – értékelte.

Az LMP úgy látja, az energiahatékonysági beruházások lehetnének a kitörési pontjai a gazdaságnak. Ha a kormány 50 milliárd forintot befektetne ezekbe a beruházásokba, akkor az építőiparban 55 ezer új munkahely jöhetne létre, ráadásul 4-5 éven belül megtérülne a befektetés a rezsiköltség csökkenésével, csökkenne az energiafüggőség is és a környezetvédelmi, ökológiai hatások is pozitívak lennének – mondta Vágó Gábor.

Az ellenzéki párt a kormány terveivel szemben csökkentené a járulékokat, az eva-kulcsot, korlátozná a biztosítási adót, megemelné a családi pótlékot, eltörölné a telefonadót, visszavonná a rezsiadót, megszüntetné a sárgacsekk-adót, valamint igazságos, többkulcsos szja-rendszert vezetne be, kiterjesztené és automatikussá tenné a vagyonosodási vizsgálatokat és csökkentené a társasági adót a vállalkozások versenyképessége érdekében – sorolta. Hozzátette, hogy emellett a családi adókedvezményt arányosítanák, hogy minden magyar kereső szülő számára elérhető legyen. Az ellenzéki párt ellenzi az állami mobilcég létrehozását, valamint tovább adóztatná a környezetterhelést és spekulációs adót hozna létre – jegyezte meg Vágó Gábor.

A Jobbik pedig az ország megnyomorításának költségvetéseként értékeli a jövő évi büdzsét, amely Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint a kormány torz gazdaság- és társadalompolitikájának lenyomata. Az ellenzéki politikus a Jobbik vezérszónokaként a költségvetési törvényjavaslat szerdai általános vitájában a parlamentben azt mondta: a kabinet szociálisan érzéketlen politikájával a gazdagokat segítő latin-amerikai modellt követi, mindezt azért, hogy politikai hatalmát meghosszabbíthassa, miközben egyre nagyobb mértéket ölt az elszegényedés és a kivándorlás.

Vona Gábor a 2013-as költségvetési előterjesztés és az egykulcsos személyi jövedelemadó visszavonását sürgette, valamint javaslatot tett például a külgazdaság Kelet felé nyitására, az államadósság újratárgyalására, illetve a mezőgazdaság, továbbá a feldolgozó- és élelmiszeripar fejlesztésére. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, nem látják azt a “talpalatnyi földet”, ahol a magyar gazdaság talpra állhatna, éppen ellenkezőleg, inkább azt tapasztalják, hogy folytatódik Magyarország politikai és gazdasági szuverenitásának elmúlt huszonkét évben tapasztalt csökkenése. Vona Gábor érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért büszke Magyarország egyoldalú gazdasági kiszolgáltatottságára Németország felé és ennek megváltoztatására miért nem teremt partneri kapcsolatokat Oroszországgal és Törökországgal is. Kiemelte, a kormány az egykulcsos adó fogságába jutott és ezt talán már a kabinet is látja, ám nincs politikai bátorsága ennek megváltoztatására, mivel ezzel szerinte a Fidesz maradék támogatóival is konfrontálódna. Vona Gábor elismerte ugyanakkor, hogy a kabinet helyesen jelölte ki a munkahelyteremtést prioritásként, hiszen a Jobbik szerint is csak ezzel lehetne megoldani a gazdaság problémáit. A foglalkoztatottság növeléséhez azonban szerinte rossz eszközöket választ a kormány, ahhoz ugyanis például nem lehet megkerülni a mezőgazdaság és az élelmiszerágazat támogatásának növelését.

A Jobbik másik vezérszónoka, Nyikos László ugyancsak elutasította a jövő évi költségvetést, mondván az a nemzetközi pénzpiacoknak kedvező megszorításokat tartalmaz. Ezzel összefüggésben morálisan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány éppen magán nem képes spórolni, miközben például az egészségügy területén jelentősen visszafogják a kiadásokat.