Erről beszélt Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Wekerle Sándor Alapkezelő Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz című szakmai napján a helyettes államtitkár rámutatott: a tanodaprogramnak 2 milliárd forintos kerete van, és az erre vonatkozó egyes pályázatok felső határát 30 millió forintra emelték. Langerné Victor Katalin utalt arra, szeretnék, hogy minden korosztálynak tudjanak segítséget adni, ennek jegyében indították el a roma szakkollégiumi programot is. A kormányzat nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiájában három évre hatvan intézkedést terveznek – emelte ki.

A stratégia öt fő területe a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, alapelvei között pedig az is szerepel, hogy a munkaerőpiacon inaktív emberek ismét aktívak legyenek. A hátrányos helyzetű diákok közül sokan nem szereznek semmiféle végzettséget, hogy ez ne így legyen, a második esély elnevezésű iskolákban alternatív módon tanítják őket – említette meg. Szakál Ferenc Pál, az Emmi közoktatási fejlesztési főosztályának vezetője rámutatott, a kötelező óvodába járást 2014-től azért is szándékozik a kormányzat bevezetni, hogy a gyerekek hátrányos helyzetét mihamarabb csökkentsék. Az iskolai körzeteket pedig úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek lehetőség szerint hasonló arányban szerepeljenek bennük. Az egésznapos iskola is lehetőséget ad arra, hogy a hátrányos helyzetű diákok körülményei javuljanak – tette hozzá.

Dukai Miklós, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatói irodavezetője köszöntőjében elmondta: céljuk, hogy minél több nyomorúságban élő gyermek boldog felnőtté váljon, “ezért egyre többet és többet kell tenni”. Hangsúlyozta, az oktatás adja meg a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felemelkedés lehetőségét, de ennek során figyelembe kell venni a gyerekek sajátos körülményeit. Kitért arra, a kormány célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Mint mondta, a szegényég nem csupán romaügy, hanem össztársadalmi probléma, az alapkezelő pedig arra törekszik, hogy a társadalmi integrációra szánt anyagi forrásokat hatékonyan és átláthatóan használják fel.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3.3.1. Esélyegyenlőség és integráció kiemelt projektjének célja, hogy fejlessze a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma és gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók oktatási körülményeit, csökkentse az iskolai szegregáció mértékét, növelje a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatási arányát, segítse az iskolarendszerből lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalokat a középfokú végzettség és az érettségi megszerzésében, valamint javítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférésük esélyeit.