Navracsics Tibor, fotó: Kollányi Péter/MTIA 2014-es parlamenti választásig hátralévő szűk két évben nem készül a kormányzati szerkezet átalakítására a kabinet, személyi változásokat azonban sosem lehet kizárni. Erről beszélt az MTI-nek adott interjúban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.

Logikus mozgásnak nevezte a kormányzati szerkezet közelmúltbeli átszervezését, mert az Orbán Viktor fejében eltervezett ütemezésnek megfelelően a ciklus felétől kezdődően – a következő választásra készülve – a kormányzás politikai szempontjai kerülnek előtérbe. A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy Geréb Ágnes kegyelmi kérvényeiről még nem foglalt állást a minisztérium.

A kormányzati ciklus félidejéhez érkezve mérséklődött, konszolidálódott a törvényalkotás tempója: a sokak által kifogásolt egyéni képviselői indítványok száma csökkent a kormány-előterjesztésekhez képest. Az Országgyűlés pedig olyan működésre kezd átállni, amely a nagy, rendszerátalakító törvények elfogadása után immár a rendszer működtetését részletező jogszabályok elfogadásáról szól – vont mérleget a törvényalkotás általa korábban bírált gyors tempójáról Navracsics Tibor.

A kormányzati szerkezet közelmúltban lezajlott átalakítását logikus mozgásnak nevezte, ugyanis – mint mondta – az Orbán Viktor miniszterelnök által eltervezett ütemezésnek megfelelően a ciklus felétől kezdődően a következő parlamenti választásra készülve a kormányzás politikai szempontjai kerülnek előtérbe. Így míg az első két év elsősorban a rendszer-átalakító törvények elfogadásáról szólt, és inkább a közigazgatási központ, vagyis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) volt a hangsúlyos szereplő, addig a jövőben mellette a kormányzás politikai központja, a Miniszterelnökség is jelentős koordinációs szerepet kap – fejtette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a két szervezeti egység kiegészíti egymást. A tárcák közötti közigazgatási összhang megteremtése továbbra is a KIM, a választókerületekkel való kapcsolattartás és a politikai szempontok érvényesítése a kormányzati döntéshozatalban pedig a Miniszterelnökség feladata. A többi átalakítást “személyes mozgások függvényének” tartja a tárcavezető. Szerinte értelemszerű, hogy a korábban a KIM-hez tartozó – a társadalmi felzárkózásért, valamint az egyházi és civilügyekért felelős – államtitkárságok Balog Zoltán miniszteri kinevezésével az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek, azok karakterükből adódóan korábban is csak ideiglenesen tartoztak a KIM-hez.

Navracsics Tibor szerint a 2014-es parlamenti választásig hátralévő szűk két év kormányzati munkamegosztását a most kialakult szerkezet fogja meghatározni, mert bár a személyi változásokat sosem lehet kizárni, a kormányzat szerkezetében nem terveznek további átalakításokat. Orbán Viktor is többször kifejtette: ezzel a “finomítással” lezártnak tartja a kabinet átalakítását, és “összességében szerintem is jól működnek a kormányzat alegységei, a szerkezet is rendben van, nincs szükség változtatásokra” – mondta.

A KIM még hátralévő feladatai közül kitért a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalokra, amelyekről szólva felidézte: a szaktárcát is váratlanul érte, hogy a járási rendszer a legélesebb vitákat nem vidéken váltotta ki, hanem Budapesten, ahol a KIM álláspontja az volt, hogy sokkal racionálisabb lenne nem kerületi szinten szervezni a járásokat. Tiszteletben tartották azonban a kerületi polgármesterek észrevételeit, és annak érdekében, hogy legalább az első időszakban ne legyen bizalmatlanság a járásokkal szemben, végül támogatták, hogy az új közigazgatási egységek a fővárosban kerületi szinten szerveződjenek.

A járásokkal kapcsolatban így már nincsenek “feszültséggócok”, egy-két probléma persze mindig adódik, hiszen most is van olyan, aki azt szeretné, hogy egy másik járást szüntessenek meg, de a túlnyomó többség támogatja az új rendszert, s 2013 elején létrejöhet Budapesten 23, vidéken pedig 175 hivatal – mondta a kormányfőhelyettes. Kitért arra is, hogy a héten a Ház elé terjesztette a kabinet az új polgári törvénykönyvre (Ptk.) tett javaslatát, amelyet az ősszel fogadhat el a parlament. A legnagyobb vitákra a család- és személyiségi jogi, valamint a gazdasági életre vonatkozó kérdéseket érintően számít.

Geréb Ágnes, a foglalkozásától eltiltott szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényeiről szólva közölte: a KIM államfőnek szóló hivatalos felterjesztése még nem készült el. Olyan ügyről van szó, amelyben a korábbi szabályozatlanság, az emberi jogi kérdések és a nemzetközi háttér miatt hihetetlen óvatossággal, érzékenységgel kell eljárni, ezért alapos munkára kérte munkatársait – mondta. Arra a kérdésre, mit tartana helyesnek az ügyben, azt felelte: “hogy a köztársasági elnök úr jól és természetesen a jogszabályoknak megfelelően döntsön”. Emlékeztetett: a KIM a Geréb Ágnes ügyében született jogerős ítélet után azonnal engedélyezte az ítélet végrehajtásának elhalasztását, hogy Geréb Ágnesnek a kegyelmi döntés megszületéséig ne kelljen börtönbe vonulnia.

Azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálati eljárásában a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette kedden az önkényuralmi jelkép használatának vétsége alól Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét, a tárcavezető leszögezte: az Országgyűlés többségének továbbra sem áll szándékában megváltoztatni a vöröscsillag-viselésről szóló büntetőjogi szabályozást. “Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, miért nem” – mondta.