Ön jogász? Mondja el véleményét az új Btk.-ról!

Ön jogász? Mondja el véleményét az új Btk.-ról!

BTKInternetes fórum indult az új büntető törvénykönyv értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos szakmai kérdések megvitatására. Ezt közölte HVG-Orac Kiadó az MTI-vel.

Az ujbtk.hu elnevezésű internetes oldalon elérhető az új Btk. teljes szövege, továbbá az idén nyáron elindult Büntetőjogi Szemle első száma és a Büntetőjogi Kodifikáció 2001 és 2008 között megjelent számai. A kiadó célja, hogy a jogászság körében szakmai vita bontakozzon ki az új büntetőjogi szabályozással kapcsolatosan, ezért az olvasók valamennyi cikkhez véleményt írhatnak.

A HVG-Orac várhatóan szeptemberben jelenteti meg az új Btk. alapján készített Büntetőjog című kétkötetes kiadványát, melynek első része az általános szabályokat, második része az egyes tényállásokat dolgozza fel az elméleti alapoktól, alkotmányos elvektől, a történeti előzményeken és a hazai, illetve nemzetközi jogirodalom fontosabb megállapításain keresztül egészen az élő joggyakorlatig.
A június 25-én megszavazott új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, továbbá az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve, amely egyéves felkészülési idő után 2013. július 1-jén lép majd életbe.

Korábban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a jogrendszer felülvizsgálatába illeszkedő új Btk. kodifikációjáról szólva többek között arról beszélt: a cél a polgárok biztonságérzetének javítása, a rend helyreállítása, ezt szolgálják a főként visszaesőket fenyegető szigorítások.

Gyakorló jogászok, a Kúria és az ügyvédi kar képviselői a társadalmi vita során jobbára úgy jellemezték az új kódexet, mint amely konzervatív, a bírói gyakorlatra támaszkodik és tartózkodik a fölösleges újításoktól, valamint mértéktartóan szigorít. Élesebb kritikát főként az egyetemi és tudományos szféra egyes képviselői fogalmaztak meg. A bírálatok egy része olyan, korábban már életbe lépett, de az új Btk.-ban is megőrzött rendelkezésekre vonatkozott, mint például a három csapás vagy a tényleges életfogytiglan, mely utóbbit az alaptörvény is rögzíti, továbbá kifogásolták, hogy az új törvény bizonyos területeken szűkíti a bírói mérlegelés lehetőségét.