Moys Zoltán író-rendező, forgatókönyvíró, a Duna Televízió Hazajáró című honismereti magazinműsorának képviselője a stáb tagjainak jelenlétében átveszi a Magyar Örökség Díjat Dávid Katalin művészettörténésztől a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2012. szeptember 22-én, fotó: Beliczay László/MTIA Magyar Örökség Díjasok friss kitüntetettjei között van a Duna Televízió Hazajáró című honismereti magazinműsora is.

A díjakat évente négy alkalommal odaítélő bizottság kitüntetésben részesítette a 100 éve alapított Fővárosi Énekkart, Hetényi Varga Károly kutató tényfeltáró és adatközlő tevékenységét, a Duna Televízió Hazajáró című honismereti magazinműsorának szellemiségét, Lukács János (John Lukacs) történelemszemléletét és történetírói munkásságát, Kaán Károly erdészeti és természetvédő munkásságát, Baross László, “a bánkúti búzák atyja” fajtanemesítő tevékenységét, valamint Venczel József erdélyi társadalomkutató munkásságát.

A díj feladata és célja megnevezni azokat a tevékenységeket, történéseket és embereket, akik a múltban és a jelenben hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához – mondta Hámori József, a Magyar Örökség díj Bírálóbizottság elnöke megnyitó beszédében. Hozzátette, az elismerés azt a bizonyságot akarja erősíteni, hogy mindannyiunkon múlik a reményteli jövő megvalósítása.

fotó: Beliczay László/MTI

Zelinka Tamás zenepedagógus, zenei szerkesztő szerint a Fővárosi Énekkar 100 éves krónikájának egyik legsikeresebb momentuma az volt, amikor 1934. október 21-én és 22-én Bécsben, illetve Budapesten a Psalmus Hungaricust és Beethoven IX. szimfóniáját Arturo Toscanini vezényelte a kórus közreműködésével a Bécsi Filharmonikusok élén. Toscanini az előadás után – számos pályatársához hasonlóan – a legnagyobb elragadtatással méltatta az énekkart. Az elismerést Noseda Tibor, a kórus jelenlegi és Ugrin Gábor, a Fővárosi Énekkar korábbi karnagya vette át.

A Hetényi Varga Károly kutató, tényfeltáró és adatközlő számára ítélt díj átadása alkalmából Aczél László Zsongor pálos atya azt hangsúlyozta, Hetényi tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük a 20. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. Nélküle a magyar egyháztörténelem és társadalomtörténet számára e kornak ismerete hiányosabb lenne. Az oklevelet az író özvegye és fiai vették át.

Böjte Csaba ferences szerzetes laudációjában – amelyet Korbuly Péter olvasott fel – kiemelte, hogy a Duna Televízió Hazajáró című honismereti, turisztikai magazinműsorának stábját jól ismeri, tiszteli és becsüli. Ezek a fiatalok sok-sok kilométer filmet forgattak és utaztak, hogy maradandó gyümölcsöt teremjenek mindazoknak, akik nap mint nap leülnek a televízió képernyője elé, hogy legalább lélekben bebarangolják ezt a csodaszép Kárpát-medencét. Hozzátette, reméli, hogy ez a díj újabb lendületet ad munkájuknak, hisz még oly sok táj, vidék és érték van a Kárpát-medencében, melyet fel kellene fedezni. A díjat Moys Zoltán író-rendező, forgatókönyvíró, valamint a 12 fős stáb jelenlévő tagjai vették át.

Lukács János (John Lukacs) történész, író több mint 20 könyv szerzője. Fő kutatási területe a 20. század története, ezen belül a II. világháború története. Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált – ismertette Botos Máté történész, régész. Mint mondta, munkásságából az önmaga által is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat című mű emelkedik ki, mint a katolikus történetfilozófia egyik legkitűnőbb megközelítése. A díjat Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke vette át John Lukacs képviseletében.
Kaán László természetvédelmi, erdészeti és gazdaságpolitikai munkássága Klebelsberg Kuno kultúrpolitikai tevékenységéhez mérhető – fogalmazott Keszthelyi István erdőmérnök, hozzátéve, Kaán egész életében arra törekedett, hogy az erdő tartamosságát és az erdőben folytatott szakszerű erdőgazdálkodást előmozdítsa. Az oklevelet és aranyjelvényt Kaán Károly dédunokája és ükunokája, valamint Náhlik András, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja vette át.

Baross Lászlót kortársai nagy munkabírású, kitartó, szigorú, rendszerető, véleménye mellett kiálló embernek ismerték. Szerény ember volt, aki az általa nemesített kukorica- vagy búzafajtákat sem magáról, hanem arról a helyről nevezte el, ahol dolgozott: Bánkútról – ismertette laudációjában Estók János történész. Az elismerést Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, Molnár Dénes, az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere vette át.

Venczel József a két világháború közötti erdélyi magyar szociológia, társadalom- és művelődéspolitika talán legkiemelkedőbb egyénisége – méltatta az erdélyi társadalomkutató munkásságát Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató, hozzátéve: Benkő Samu akadémikus szerint Venczel Józsefben az ottani “magyar művelődés egyik legmarkánsabb, ellentmondásosságában is jelentős életművet kigyöngyöző alkotóját” tisztelhetjük. A díjat Fikker Éva Mária, Venczel József legidősebb lánya és Mihály Géza, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatója vette át.