A kormányzat felsőoktatási, illetve kulturális programjáról számoltak be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetői a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) jóvoltából szervezett 18. Polgári Gondolán szombaton Budapesten.

Balog Zoltán miniszter, az MPEE elnöke hangsúlyozta, a tágabb értelemben vett kultúra nélkül – melybe beleértendő a felsőoktatás is – mit sem ér a gazdaság vagy a közigazgatási reform. “Az oktatás nem szolgáltatás, hanem valóban szolgálat, közös ügye mindenkinek” – mondta.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy a felsőoktatási rendszer gazdaságtalanul, sok intézménnyel és rengeteg kis szakkal működik jelenleg, a kormányzat célja ezért a pazarlás és a párhuzamosság megszüntetése, egyben a minőség erőteljesebb támogatása.

Jelenleg 27 állami felsőoktatási intézmény és mintegy 40 magán- és egyházi intézmény kínál hatezer képzést háromszázezer hallgatónak, így átlagosan 50 diák jut egy képzés 3-4 évfolyamára. Az “üzemi méret alatti” működési szint, a szétaprózott struktúra együtt jár az oktatás minőségének gyengeségével – figyelmeztetett. Mint megjegyezte, a gyenge minőséget eddig az is meghatározta, hogy a korábbi képzési normatíva nem fedezte a képzés költségét, az intézmények így abban voltak érdekeltek, hogy minél több hallgatót begyűjtsenek, miközben a demográfiai mutatók egyre rosszabbak.

Az államnak végig kell gondolnia, mely képzéseket támogatja a továbbiakban: nem tudományterületeket kell finanszírozni, hanem szakokat – szólt terveiről a helyettes államtitkár. Hozzátette, meg kell szüntetni a párhuzamosságokat is: ahelyett, hogy az állam egymáshoz közeli intézményekben ugyanolyan képzéseket finanszírozna, koncentrálni kell a hallgatókat.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett, az egyetem nem pusztán képző- vagy kutatóintézmény, hanem a jövő értelmiségének szocializációs helye, amelynek könyvtárat, sportlétesítményeket kell fenntartania. A kormányzat kiemelten támogatja a minőségi intézményeket, melyek külföldről is képesek idevonzani a hallgatókat – közölte. Hangsúlyozta, alapvetően biztosított a hátrányos helyzetűek részvétele a felsőoktatásban, ősszel azonban olyan új kvótákat vezethetnek be, amelyek további támogatást nyújtanak ezen csoportoknak.

A helyettes államtitkár elmondta, a felsőoktatás állami finanszírozása jövőre 20 milliárd forinttal csökken, ez azonban nem a “fűnyíróelv” szerinti, hanem a minőségalapú elosztást jelenti majd. Balog Zoltán hozzátette, a 20 milliárdos kivonás mellett a kormány 30 milliárdnyi EU-forrást tesz a felsőoktatásba.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a kormányzati struktúráról szólva azt mondta, a hét államtitkárságot tömörítő “humán csúcsminisztériumhoz” tartozásnak vannak előnyei és hátrányai is, de a jelenlegi struktúra kedvezőbb a szocialista kormányokénál, melyekben a kultúra “az oktatás kistestvére” volt. Mint kiemelte, a kormányzatnak különböző rétegek kulturális ízlésére és elvárásaira kell tekintettel lennie. Sokszor komoly ellentét érzékelhető a polgári ízlés és a művészi szabadságból adódó jelenségek között, de “számunkra a művészi szabadság evidencia, autonóm és sérthetetlen. Mindig lesznek, akik leveleket írnak, hogy tiltsunk be kiállításokat és színházi előadásokat, de ilyet nem fogunk tenni” – jelentette ki.

L. Simon László súlyos problémának nevezte a kulturális ízléssel kapcsolatos erős korosztályi törésvonalat is, hangsúlyozva a negyven év alattiak megszólításának fontosságát. További kérdés, hogyan találhatók meg a helyes arányok a hagyománytisztelet és a változó világ, eszközhasználat, kommunikáció miatt jelentkező kulturális minták között – vetette fel, hozzátéve: a megoldás a kiegyensúlyozott megközelítésben van.

Az eredményeket ismertetve az államtitkár felidézte, fél éve átalakították a Nemzeti Kulturális Alapot, amely soha nem látott nagyságú költségvetésből gazdálkodva immár új szellemiségű pályázatokat ír ki. “Nem az a feladatunk, hogy életképtelen formákat mentsünk át a jövőbe, hanem hogy értékes tartalmakat (…) A némafilmeket sem tartották életben mesterségesen a hangosfilm megjelenése után” – szólt a változás szükségességéről. Emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb átalakulás a közgyűjteményi területen várható; a korábban megyei fenntartású múzeumokat a helyi önkormányzatok kezelésébe adó törvényről jövő héten szavaz az Országgyűlés. Az örökségvédelemnél nem minden a kulturális kormányzat elképzelései szerint alakult – ismerte el az államtitkár, hozzátéve azonban, hogy figyelembe kell venni a nemzetgazdasági szempontokat is, mert gazdasági fejlődés nélkül nem létezhet a kultúra sem.

Beszámolója szerint fontos pontokon módosították az előadó-művészeti törvényt, a színházi támogatások odaítélésénél így már a szubjektív elemek is figyelembe vehetők. Nagy változást hoz a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válása is, amivel a magyar művészeti élet nagy esélyt kap – vélekedett. L. Simon László óriási eredményként értékelte, hogy jövőre 12,9 százalékkal, 32 milliárd forintra nő az államtitkárság költségvetése, kiemelve, összességében csaknem 100 milliárd forintot szán a kormányzat kultúrára 2013-ban.