A reménytelenségből kivezető Istenről beszélt Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök kedden, a debreceni Református Nagytemplomban tartott karácsonyi istentiszteleten.

“Isten karácsonykor ránk mosolygott, elhozta a fényt a sötétben járó népnek” – mondta a püspök.

A sötétség bizonytalanságot szül, a sötétben az ember nem tudja pontosan, hol a helye, hogy mi vár rá a következő években, és hogy kik azok, akik szembe jönnek vele. De Isten karácsonykor elhozta a fényt, hogy észrevehessük azokat is, akik félnek vagy reményvesztettek – üzente a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

“Legyen vége a sötétségnek! Minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg égjen el, és váljék a tűz martalékává!” – idézte Isten karácsonyi üzenetét.

Amikor Isten elhozza a fényt, akkor az ember nem csak sötétben látó lesz, megszűnik sötéten látónak lenni – mutatott rá Bölcskei Gusztáv a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. – Olyannak – hangoztatta -, aki mindig az aktuális bűnöst, a bűnbakot keresi a világban, azt, akire rá lehet fogni a rossz dolgokat. A csillag azért jelent meg a szenteste sötétségében, hogy az ember odataláljon, ahová kell – fogalmazott a püspök.

Kiemelte, hogy karácsonykor az Isten tiltakozott az embert megnyomorító, megalázó helyzet ellen, és kinyilvánította akaratát, hogy “legyen vége a sötétségnek”. Addig azonban, amíg az ember nem fogadja el Isten dicsőségét, nem talál békességet. Addig marad a sötétben – figyelmeztetett.

“De ha ezt a békességet tovább tudjuk adni, szétosztani egymás között, akkor érezzük Isten ránk sugárzó mosolyát.” A sugárzó isteni világosság közelében lenni pedig jó – mondta.

Bölcskei Gusztáv áldott karácsonyt kívánt az egybegyűlteknek, majd az istentisztelet a hagyományos úrvacsoraosztással ért véget.