Gregor Stratmann plébános német nyelvű szentmisét mutat be Budaörsön a római katolikus templomban a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján. fotó: Soós Lajos/MTIA velünk élő nemzetiségek a kultúra, a gazdaság, a művészet és a tudomány területén jelentősen hozzájárultak az ország arculatának formálásához. Ezt mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján vasárnap Budaörsön.

Az országos német emlékhelyen tartott tisztelgésen felolvasták Orbán Viktor levelét, amelyben a miniszterelnök az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének nevezte a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolását.

Az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, (…) ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője – fejtette ki a kormányfő.

Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország kormánya felelősséget érez a nemzetiségi kultúrák értékeinek megőrzése, megélése és fejlesztése iránt.

Úgy fogalmazott, hogy a múlt és a jelen minden olyan tettére, amikor valakit, vagy akár egy egész nemzetiséget ki akarnak tagadni a nemzetből, öncsonkításnak tekinthető. A 68 évvel ezelőtti eseményekre utalva azt mondta: az ország felvirágoztatásáért hozott megannyi áldozatuk, kiemelkedő tetteik és hírnevünket öregbítő életpályák egész sora vált ezzel a tettel semmivé.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke arra emlékeztetett, hogy az Országgyűlés mintegy egy hónapja “kérésünkre megváltoztatva korábbi határozatát, egyértelmű fogalmakat használ, és nem kísérli meg a felelősséget teljes egészében a győztes nagyhatalmakra hárítani azért, ami a magyarországi németséggel történt”, amiért köszönet illeti az Országgyűlést és a kormányt. Hozzáfűzte: az őszinte szembenézés a múlttal, az őszinte szembenézés a felelősség kérdésével tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy mi és a minket követő generációk valóban európai életeet tudjanak élni közös hazánkban.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődésért Egyesület), a Pest megyei település polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy soha ki nem törölhető nyomokat hagyott az egyének, a családok életében ez a dráma. Hozzátette: “azért vagyunk ma itt, hogy megemlékezzünk az egykori áldozatokról, és tudatosítsuk a felelősségünket abban, hogy soha, sehol, senkit ne lehessen többé ebben az országban származási alapon megítélni”.

A beszédeket követően katonai tiszteletadás keretében a magyar kormány mellett többek között a köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében helyezték a megemlékezés koszorúit. Az emlékműnél szintén koszorút helyezett el Matei Hoffmann, Németország budapesti nagykövete, Christoph Bergner, a német szövetségi parlament képviselője, valamint Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök.

Január 19-én másodszor emlékeztek meg az elhurcolt és elűzött magyarországi németekről.

Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az első vonat Budaörsről indult.