A teljes népesség körében a Fidesz 36 százalékon áll, miközben az Összefogásra a szavazók 23 százaléka, a Jobbikra 14 százaléka, az LMP-re pedig 3 százaléka szavazna a Medián felmérése szerint. Minden második választó nyilatkozott úgy, hogy kormányváltást szeretne, míg 40 százaléknyian óhajtanák az Orbán-kormány hatalmon maradását. A kutatás szerint a biztos pártválasztók körében 49 százalékkal vezet a Fidesz, az Összefogás 30, a Jobbik 18, az LMP pedig 3 százaléknyi választó bizalmát élvezi. Januárban a biztos pártválasztók körében még 52 százalékos volt a Fidesz támogatottsága, az Összefogásra akkor is 30, a Jobbikra 14, az LMP-re pedig 2 százalék szavazott volna. Eközben 22 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek pártpreferenciával, vagy nem nyilatkoznak erről. Az egy évvel ezelőtti mindössze 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékra nőtt, az önmagukat “biztos” szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud, vagy nem akar pártot választani. Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra “a Medián felmérései nem szolgálnak bizonyítékkal”. Kimutatható ugyan, hogy a nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők körében lényegesen többen szeretnének kormányváltást (47 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (14 százalék). Azonban erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a “kormányváltók” esetleg nehezebben találnak maguknak pártot. A felmérésből kiderült, a február elején kipattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tájékozottnak mondható: a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről. A válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit. Ennek ellentmond viszont, hogy a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt. A jelenségre magyarázatot adhat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak. A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott a januári 44 százalékról 40 százalékra és ugyancsak csökkent azok aránya akik szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. A januári 40 százalékkal szemben, ma 36 százaléknyian bizakodóak. Az elemzés szerint a kormányoldal “enyhe megingását” jelzi a vezető politikusok népszerűségi rangsorának alakulása is: bár a rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, közülük többnek három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban. A listát Áder János köztársasági elnök vezeti, őt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, a legnépszerűbb ellenzéki politikus Vona Gábor, a Jobbik elnöke aki a 7. helyen áll. Mesterházy Attila az MSZP elnöke a 9., Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője a 10., Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig a 20. helyen áll a politikusok népszerűségi listáján. A felmérést 2014. február 21-e és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. Ez azt jelenti, hogy a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét, a hibahatár 3 százalék.