A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve arról tájékoztatta az MTI-t, hogy május közepéig 32 településen 57 mikrobiológiai vizsgálatot végeztek, és 30 minta volt kifogásolt minőségű valamely, szennyezést jelző baktérium miatt. Kémiai szempontból nyolc vízminta nem volt megfelelő, egészségre kockázatos anyagot azonban nem találtak az ivóvízben.

2013-ban Tolnában – a népegészségügyi szerv nemrég közzétett jelentése szerint – a kifogásolható vízminták aránya 27 százalék volt. Az üzemeltetők több mint 2000 mintát vizsgáltattak meg, a nem megfelelő minták 60 százalékában Enterococcus, 40 százalékában Escherichia coli baktériumot mutattak ki.

Kémiai szempontból továbbra is a határértéket meghaladó arzéntartalom jelenti a legnagyobb problémát Tolna megye négy településén. Tavaly négy esetben mérték a literenként tíz mikrogrammos határérték túllépését, idén még nem fordult elő ilyen eset.

A Dombóvár melletti Csibrákon, Döbröközön és Kurdon 2013-ban ideiglenes megoldással sikerült határérték alá csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát, a Pakshoz közeli Kajdacson jelenleg is tartályos kocsival látják el a lakosságot ivóvízzel. Boda János, Kajdacs független polgármestere az MTI-nek elmondta: várhatóan júliusban fejeződik be az 1277 fogyasztót érintő vízminőség-javító beruházás a településen.

A népegészségügyi szerv 2014-ben az eddigieknél gyakoribb arzénvizsgálatra kötelezte Szárazd ivóvíz-szolgáltatóját, miután a tamási kistérséghez tartozó községben tavaly átmenetileg vízszállítást kellett elrendelni a víz magas arzéntartalma miatt.

Tolnában 536 esetben vizsgálták az újszülöttek számára mérgező nitrittartalmat is, amely 22 esetben volt magasabb a határértéknél.

Folyamatos nitritmonitoring működik Tamásiban, Úzdon, Sárszentlőrincen és Pincehelyen. Idén áprilisban Tamásiban mértek a megengedettnél magasabb nitritkoncentrációt.

Az értékelő jelentés szerint a bakteriológiailag kifogásolható ivóvízminták magas aránya egyértelműen jelzi a vízellátó rendszereknek a vízminőség-javító programok csúszásából adódó “egyre katasztrofálisabb állagromlását”.

A népegészségügyi szervezet arra is kitért, hogy az elmúlt három évben öt vízminőség-javító program zárult le Tolna megyében, és kilenc, több tucat települést érintő projekt van engedélyezési vagy kivitelezési szakaszban.

Csupán elvi engedélyezési eljárásnál tart a tamási vízminőség-javító program, miközben a nitrittartalom miatt itt van talán az egyik legsúlyosabb közegészségügyi kockázat – hívták fel a figyelmet.