Fekete Károlyt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorát, a Református Kollégium igazgatóságának elnökét decemberben választották meg hat évre, a posztot három cikluson át, 18 évig betöltő Bölcskei Gusztáv utódául. Felszentelési igehirdetésében Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy “a türelmes és a vigasztaló Isten vezet el bennünket a Krisztusban való egyetértésre, ezért tudjuk egymást befogadni”.
“A püspök olyan, mint a mélytengeri búvár: rettenetes nyomás nehezedik rá és nagyon egyedül tud lenni” – idézte hivatali elődje, néhai Kocsis Elemér tiszántúli püspök szavait utódjának Bölcskei Gusztáv megjegyezve, hogy ebben is számíthat a vigasztaló Isten segítségére.
Fekete Károly ezután letette a püspöki esküt, felöltötte ajándékba kapott új püspöki palástját, majd köszönetet mondott az egyházkerület leköszönő elnökségének, és elődjének, Bölcskei Gusztávnak. Első püspöki igehirdetésében Fekete Károly a Krisztus-csodáról, a feltámadás-hitről beszélt. Az igehirdetést követő püspöki székfoglaló beszédében kiemelte: az istentisztelet megújulása, az igehirdetés méltósága és a lelki feltöltődés segíthet abban, hogy ma vonzóvá tudják tenni az egyház ügyét. Beszélt az egyházi tisztség felelősségteljes viseléséről, s kijelentette: “az egyházban vannak ugyan különböző tisztségek, de ezek nem uralkodásra adattak, hanem szolgálatra, hogy Istennek a világgal való megbékélését munkálják”. “Törvényszerűen léket kap az egyház hajója, ha torzul az egyházban a belső hatalomgyakorlás. Az egyetemes papság tanítását valló protestáns egyházakban is produkálhat kiábrándító jelenségeket a klerikalizálódás és a hierarchizálódás” – magyarázta az új püspök. Hozzátette: “az egyetemes papság elvének fokozott megvalósulását azzal kívánom segíteni, hogy a nem-lelkészi gyülekezeti tagokat, presbitereket partnerekként tekintem”, nemcsak paritásos létszámarányukra nézve, hanem véleményük, súlyuk és tevékenységük tekintetében is. Fekete Károly annak a véleményének adott hangot, hogy “a lelkipásztor totális szerepe előbb-utóbb elnyom minden alulról jövő kezdeményezést a gyülekezetben, és elsorvasztja a gyülekezeti aktivitást”. Ezért az egyszemélyes, mindenes-lelkész vezette gyülekezettől a több szolgálattevős, és a szolgálatot többféle módon végzők közössége felé kell elmozdulnia gyülekezeteinknek – tette hozzá.
A Tiszántúli Református Egyházkerület új püspökét köszöntötték a hazai egyházkerületek püspökei, határon túli magyar és nemzetközi református szervezetek vezetői, a testvéregyházak, a kormány és Debrecen képviselői. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány nevében köszöntötte az új tiszántúli püspököt. Felhívta a figyelmét, hogy lássa és láttassa az emberek közösségét, képviselje egyszerre a részt és az egészet, s “legyen a hangja, a szószólója annak a közösségnek, akik ezt az országot a hitükkel, munkájukkal életben tartják”.
A miniszter arra kérte a püspököt, hogy külföldön is láttassa, van ebben az országban, a Kárpát-medencében egy olyan kulturális örökséggel bíró közösség, a magyar reformátusok közössége, amely nélkül szegényebb lenne az ország, az Isten-teremtette világ”. Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében kifejtette: Debrecen legfontosabb fundamentumai közé tartozik a hit és a vallás, amire építve lehet megmaradni és megerősödni. “Debrecen és a református egyház, mint a test és lélek tartozik össze” – tette hozzá a polgármester. A mintegy három és félórás püspökszentelő közgyűlés és istentisztelet Fekete Károly püspök áldásával fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban.