Jelentős forrásbővüléssel számolhat jövőre az oktatás

Jelentős forrásbővüléssel számolhat jövőre az oktatás

Mind a köznevelésre, mind a felsőoktatásra fordított támogatások emelkedhetnek a büdzséjavaslat alapján, a pedagógusok, oktatók béremelése is folytatódik. Erről beszélt Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott, 2018 továbbra is a gyermekek éve lesz, s ezt nemcsak a családvédelmi akcióterv, az adócsökkentések, hanem az oktatásra-nevelésre fordított források is jelzik. Palkovics László kifejtette, a jövő évi költségvetés tervezetében plusz 97 milliárdot irányoztak elő az oktatásra, de a módosító javaslatoknak köszönhetően ez tovább emelkedhet. 

A felsőoktatási intézmények várhatóan 22 milliárddal költhetnek majd többet, ennek jelentős része több mint 20 milliárd az állami felsőoktatási intézményekhez kerül. A 22 milliárdban még nem szerepel az 15 milliárdos többlet, amit a kutatás-fejlesztésre különítenek el – jelezte. 

Palkovics László kitért arra is, hogy a felsőoktatási bérek 5 százalékos emelése 3,2 milliárdos keretet jelent, 2 milliárdot kapnak az intézmények a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt , míg az alaptevékenységre plusz 6,2 milliárdot fordítanak. A kollégiumi stratégiára az előzetes adatok szerint 2 milliárdot irányoznak elő, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj-programra 3 milliárdot juttatnak. 

A köznevelés mintegy 71 milliárdos többlettel számolhat a központi költségvetésből: a bérnövekedés több soron jelenik meg, fenntartótól függően. Kitért arra, hogy a pedagógusok bére 3,5 százalékkal nő szeptembertől, s így az átlagjövedelem eléri, illetve meghaladja majd a magyar diplomás minimálbér 80 százalékát. Azt ígérte, itt nem állnak meg, és tovább foglalkoznak azzal, hogy a tanárok jövedelmi helyzetén miként tudnak javítani. 

Az oktatást segítők átlagosan 10 százalékos emelésre számíthatnak – jelezte az oktatási államtitkár. 

Palkovics László kitért arra is, hogy az EFOP-pályázati struktúrában 90 milliárdot forintot fordítanak a központi régión kívüli iskolák infrastrukturális fejlesztésére. Ez magában foglal új iskolákat, illetve iskolarészek hozzáépítését is. 

Ezentúl egyéb pályázati forrásból 22 milliárdot juttatnak az intézmények energetikai felújítására. A korábbi fejlesztések is kiegészülnek, s további 19 helyszínen tanterem, 20 helyszínen tornaterem és 26 tanuszoda létesül – részletezte. 

Az iskolafejlesztésekhez kapcsolódva 45,5 milliárdot fordítanak az iskolák digitális környezetének alakítására, a wifi-ellátottság javítására, és olyan modern eszközök vásárlására, amelyek az új Nemzeti alaptanterv koncepciójával összhangban a tanulást segítik. 

Kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást, a 9. évfolyamig, ami plusz egy év a korábban tervezetthez képest, s így már a tanulók 85 százaléka ingyen kapja majd a könyveket. Jelenleg ez az arány 67 százalék – közölte. A gyermekétkeztetés területén is jelentős előrelépés történik, erre 79 milliárdot fordítanak. 2010-ben ez az összeg  27 milliárd volt. 

Palkovics László összegzése szerint 2010-höz képest jövőre 552 milliárddal többet költenek oktatási intézményrendszerre, s a teljes az oktatási kiadás lényegesen meghaladja majd a 2000 milliárdot. Kérdésre az új Nemzeti alaptantervről azt mondta: 2019 szeptemberére tűzték ki életbe lépését,  ezen belül az, hogy a dokumentum mikor készül el, változhat. Szerinte ezt a dátumot tudják tartani.

A kilencedik évfolyam szakmai vitája zajlik, kormányzati döntés nincs – jelezte az oktatási államtitkár. Palkovics László beszélt arról  is, hogy az elmúlt egy évben folyamatosan egyeztettek a szakmai szervezetekkel, s bár ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenki mindenkivel egyetért, de az együttműködés erősödött.

Kapcsolódó cikkek