"Az internet korunk legkomolyabb jótéteménye"

"Az internet korunk legkomolyabb jótéteménye"

A digitalizáció technológiai alapját jelentő internet a 20. század végének és a 21. század elejének legkomolyabb jótéteménye. Ezt jelentette ki a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Balatonalmádiban. 

Deutsch Tamás A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című, háromnapos nemzetközi médiakonferencián kifejtette: a kormány a Digitális jólét program részeként, amelynek alapgondolata, hogy a “polgárokat nem megvédeni kell a digitális átalakulástól, hanem fel kell erre készíteni őket”, megalkotta Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját.

Hozzátette: a stratégia kitér a biztonságos internetezés és az értékteremtő internethasználati attitűd megalapozásának, az online zaklatás megelőzésének és kezelésének fontosságára, valamint a képzések és továbbképzések jelentőségére. 

Az elmúlt esztendő eredményének nevezte az online gyermekvédelemmel kapcsolatos képzések elindulását.

Közölte: 2-3 éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre fog állni a digitális tananyag és a megfelelő eszközök. 

A kormány szándéka a közeljövőben egy értékes tartalmakat felvonultató gyűjtőhonlap létrehozása, 2018 közepére pedig megerősítik a korábbi e-Magyarország hálózatra épülő Digitális jólét program pontok hálózatát, amelyek egyebek mellett a digitális kompetenciákat erősítő képzési központok lesznek – hangsúlyozta.

Deutsch Tamás szólt arról, hogy a digitális gyermekvédelmi stratégia erősíteni és tudatosítani kívánja a médiaműveltséget, nagy hangsúlyt helyez a biztonság kérdésére, továbbá kitér arra is, hogy ha “bekövetkezik a baj, milyen szankcionálás lehetséges”.

Közölte, a biztonságos internetezés nem kizárólag jogszabályalkotással, hanem például a szolgáltatókkal kötött szerződés alapján hálózati szűrés eredményeként valósítható meg. 

Vass Ágnes, a Médiatanács és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagja elmondta, hogy 1998 óta minden második évben rendezik meg a médiakonferenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával. 

Felidézte: fontos mérföldkő volt az új médiatörvény megjelenése, 2011-ben. Hozzátette, hogy jelentős lépésnek számított a hat éven aluliaknak nem ajánlott kategória bevezetése és a szülőket segítő piktogramok használata.

Vass Ágnes szólt arról is, hogy a közmédia mesecsatornájának megjelenésével 2012 óta számos értékes, magyar gyártású műsort láthatnak a gyermekek. Fontos lépésnek nevezte, hogy 2013 decemberében létrejött a második gyermekbarát törvénycsomag.

Közölte: a médiakonferencia jelentősége abban áll, hogy az ott elhangzott vélemények és kutatási eredmények hatással vannak a jogalkotási folyamatra is. 

Edvi Péter, a tanácskozást szervező Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Hozzátette: a gyermekek jobban értenek a számítógéphez, mint a szüleik, és többségében arra használják, amire való. Ma már azonban nemcsak áldozatként, hanem elkövetőként is megjelennek a gyermekek, erre a jelenségre oda

László Miklós szociológus (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a gyermekmentő szolgálat kutatócsoportja által végzett, húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, a munka célja az volt, hogy jobban megértsék és megértessék a digitális galaxis lehetőségeit és veszélyeit.

Felidézte, az 1998-ban szervezett médiakonferencia központi témája a televíziózás volt, 2005-ben a szülői mediáció, 2009-ben a biztonság, 2013-ban a közösségi média, az idén pedig a digitalizáció áll a középpontban.

A kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy 2000-ben minden második családban volt csak számítógép, mára négyszeresére nőtt a készülékek száma a háztartásokban. 

Hozzátette: mindemellett a könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az olvasásra fordított idő csökken. Ez a csökkenés azonban nem rohamos, míg a televíziózással eltöltött idő jelentősen csökkent. A nyomtatott sajtón keresztül szinte pedig egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket.

Kifejtette: nem igazolódott az a hipotézis, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, a fiatalkorúak 49 százaléka ugyanis a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek.

A pénteken záruló konferencián a biztonságos internethasználat mellett szó lesz a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatásáról, valamint az adatvédelemről is.

Kapcsolódó cikkek