A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt közölte: az ország több száz pontján és a határon túli rendezvényeken százezrek ünnepelték 1848 hőseit csütörtökön, a forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóján.

A központi rendezvények a hagyományok szerint a Parlament előtti Kossuth Lajos téren a zászlófelvonással kezdődtek. A nemzeti lobogót katonai tiszteletadással, Áder János államfő és Kövér László házelnök jelenlétében vonták fel. 

A díszünnepséget szintén az Országház előtt tartották. Orbán Viktor kiemelte: “nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”. Leszögezte: Magyarország legyen szabad, független és magyar ország. 

Alig több mint három hét múlva ismét “Magyarország sorsáról döntünk” – hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzátéve: ezen a választáson nem csupán egy választást akarnak megnyerni, hanem a jövőt.

A KDNP közleményében azt írta: mint a Fidesz szövetségese kiáll és a jövőben is tenni fog azokért az értékekért, amelyek megmaradásunkat, önazonosságunkat és szuverenitásunkat biztosítják.

Előzőleg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a lengyel Gazeta Polska civil klubjaival közösen emlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a résztvevők a Bem térről a hagyományos Békemenettel vonultak át a Kossuth téri díszünnepségre. Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta: most mindkét népnek a brüsszeli bürokrácia és az ultraliberális ideológia ellen kell megvédenie magát. A kérdés 1848 óta nem változott: “rabok legyünk vagy szabadok”.

Áder János köztársasági elnök a Kossuth- és a Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadása előtt azt hangsúlyozta, 1848. március 15. világossá tette: a magyarok nem akarják kiengedni kezükből a saját sorsuk feletti döntés jogát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt írta: a Parlament előtti Kossuth téren soha nem látott tömeg vett részt az ünnepségen, s a kormány nevében köszönetet mondott azoknak, “akik részvételükkel kiálltak Magyarország függetlenségéért”. 

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója pártja nevében köszönetet mondott “minden idők legnagyobb” Békemenete és március 15-i megemlékezése résztvevőinek.

Az ellenzéki pártok is megemlékezéseket tartottak a március 15-ei ünnepnapon.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a többi ellenzéki pártnak üzenve azt mondta: csak akkor fognak győzni a választáson, ha a lehető legszélesebb körben együttműködnek. Aki erre nemet mond, az a kormányváltásra mond nemet – jegyezte meg az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány rendezvényén. 

Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Szabad sajtó-díj átadásán azt hangsúlyozta: a Fidesz az új kisebbség pátja, mert a magyarok mindig a szabadságot választották a rabság helyett, amelynek modernkori formája “a közpénzen létrehozott népbutítás”.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke 12 pontba foglalta elképzeléseit, s közölte: valódi problémákkal akarnak foglalkozni. E törekvések között említette a valódi biztonságot és demokráciát, a működő egészségügyi és szociális rendszert, a modern oktatást, az igazságos nyugdíjrendszert, az elvándorlás megállítását és a béruniót.

Több baloldali ellenzéki párt közös megmozdulást tartott a fővárosban. A rendezvényen – amelyen az MSZP, a Párbeszéd, az Együtt, a Liberálisok és Szolidaritás Mozgalom képviselői is részt vettek – széles, a Jobbikot is magába foglaló ellenzéki együttműködés mellett foglalt állást Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, valamint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva azt hangsúlyozta: a balliberális pártok közös tüntetésén egyértelművé vált, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal igazi miniszterelnök-jelöltje.

A Jobbik nem sokkal később azt közölte: pártjuk nem vesz részt a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke által kezdeményezett vasárnapi tárgyaláson.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt alternatív, ironikus hangvételű békemenetet rendezett. A felvonulás az Oktogontól indult, ahol a párt elnöke, Kovács Gergely ismertette az általuk megfogalmazott 12 pontot. Ebben egyebek mellett az “űrbéli viszonyok megszüntetését”, “negyvenévenkénti országgyűlést Pesten”, és “a cenzúra szabadságát, a sajtó eltörlését” követelték.

A Diákvagyok mozgalom is demonstrációt tartott a fővárosban. Itt a felszólalók azt hangsúlyozták, változásra van szükség, s az oktatással kapcsolatos döntésekből ne hagyják ki az érintetteket, vagyis a diákokat.

A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke, Nagy Tibor a párt ünnepi rendezvényén azt mondta, a bajok gyökere “az elavult balliberális oktatási rendszer”, ezért a MIÉP nemzeti radikális oktatási fordulatot és gyökeres társadalmi változást sürget, és ezt csak “a lukácsista pribékek utódainak” kizárásával tartja elképzelhetőnek.

A Kozma utcai zsidó temetőben, a forradalomban hősi halált halt honvédek sírkövénél az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar zsidó hőseire emlékeztek.