Lázadáááás! – Jurij módra, még a forradalom napján is csupán belsőleg az általánosítás, feltétlen szükségesség, egysíkúság és a dobosokról készült fotók hiánya ellen. Tíz év szocrock emlékének ünnepe párkapcsolati terápiával fűszerezve kizárólag magyarul. „Kitartás! I love you.” – Na, de konkrétan meddig még? És pontosan hol? „Sej, a tari réten”… Ez az a Sándor Dani!

– Milyen a szocrock életézés?

– A szocrock nagyon régi megnevezés. Szerintem sok zenekar átesik ezen a stádiumon. Arra utal, hogy minden annyira amatőr, hogy annál amatőrebb már nem is lehetne! Ez már nem igaz a zenekarra, de mivel kitaláltuk, ezért megtartottuk. Egyedibb megfogalmazás, mint az alternatív rock. Egyébként ugyanolyan életet élünk, mint mindenki más.

– Van különbség az alternatív és a szocrock között?

– Valószínűleg az az alternatív bennünk, hogy a magunk feje után megyünk, és nem próbáljuk lemásolni más zenekarok bevált dolgait. Ebből a szempontból a szocrock is ilyen.

– Általában titeket a 30Y, Heaven Street Seven, Kispál, Quimby vonulathoz sorolnak és azzal „vádolnak”, hogy nem nagyon mutattok újat ezekkel szemben. Ez egy téves meglátás szerinted?

 – Inkább azt mondanám, hogy akadt ilyen is, de nem ez az általános. A kritikusok nem figyelnek annyira oda egy kisebb zenekarra, mint a nagyokra. Nem tudom megmondani, hogy mennyire nyújtunk újat. Az tény, hogy nem akarjuk megváltani a világot. Sok zenét hallgatunk, és ezek hatnak ránk, de nem tudatosan. Azt a kérdést, hogy mennyire mutatunk újat, talán a közönségünktől kellene megkérdezni. Nem az én dolgom ezt megítélni, én csak csinálni akarom és nem azon gondolkodni, hogy milyen zenét játszunk.

 – Említetted, hogy nem akarjátok megváltani a világot. Ma március 15-e van, a forradalom napja. Szerinted nincs szükség semmilyen téren sem forradalomra?

– Szerintem kell forradalom, de nem biztos, hogy ezt a zenekarom meg tudja valósítani. Nekünk ez szórakozás és szórakoztatás a célunk. A forradalom az ember belső világában valósulhat meg. Ha az egyén kinőtte a tinédzser kori lázadást, akkor elvesztette a forradalmat. Ha megőrzi magában, akkor a forradalom él benne tovább. Azt látom egyébként, hogy egyre több embernek sikerül ezt megtartani magában. Nem vagyok híve annak, hogy kimenjünk az utcára és gyújtsunk fel magunk körül mindent. Ezt nem fogom csinálni soha, viszont magamban próbálom őrizni a forradalmat.

– Az élet milyen területein vagy forradalmár?

– Szeretném nem elveszíteni a bizalmamat az emberekben és nem egységként látni őket. Ehhez nagyon sok idő kell és energia, minden arra ösztönöz minket, hogy általánosítsunk. Az ellen a késztetés ellen is küzdök, hogy mindig mindennek meg kell lennie az életedben. Nincs feltétlenül szükségem mindenre – ez igaz tárgyakra és emberekre is. Például ha bizonyos embereket nem tudok elérni, akkor annak is örülök, hogy csak vannak. Nem kell feltétlenül magamhoz láncolni őket.

 – Az már függőség is lenne, az elengedés a szeretet velős része. Ha egyedül nem vagy boldog, mással sem lehetsz az.

– Igen.

-Most volt februárban a 10 éves születésnapi koncertetek. Az elmúlt tíz évnek mik voltak a mérföldkövei a zenekar „történelmében”?

– Ezt jó, hogy kérdezed, mert most kezdtünk el készíteni egy dokumentumfilmet a zenekar elmúlt tíz évéről és át is kell gondolnunk! A Jurij 2001-ben alakult, én 2004-ben léptem be. Ez egy nagyon fontos momentum. 🙂

– Tulajdonképpen csak hét éves a zenekar. 🙂

– Igen. 🙂 Azelőtt megjelent három album, az első fesztivál fellépés 2001 júliusában volt. 2003-ban lépett be Szati (Szatmári Gergely, basszusgitár – a szerk.). 2007 nyarán készítettünk egy kislemezt, amit utána ingyen osztogattunk a koncertjeinken. 2007 novemberétől másfél évig vitt minket a 30Y az országban minden felé, és a közönségnek kiosztottunk közel kétezer darab kislemezt. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk és visszahívtak a szervezők is. 2010 márciusában jelent meg a legutóbbi nagylemezünk a Mamazone kiadónál. Erre már nagyon jó kritikákat kaptunk a médiában, és országosan lehet kapni a CD-ét. Első fesztivál nagyszínpados koncertünk tavalyelőtt az EFOTT-on volt, rá egy hónapra a SZIN-en. Mérföldkövek a koncertek a hajón a 30Y-al, a Vad Fruttik-kal, a Kaukázus búcsúkoncertjén mi voltunk a vendég zenekar a Gödörben ezerötszáz ember előtt. A 30Y lemezbemutató szintén emlékezetes, csak úgy, mint a tavalyi Campus fesztiválon a teltsátras nagykoncert.

 – Az öt lemezt és az EP-ét hogy jellemeznéd egy-egy markáns szóval?

– Az első a „Szocrock” (2001) – ösztönös naivitás. „Csipkebokorvessző” (2002) – tudatosabb naivitás. „Kazetta” (2004) – széthúzós album, érződik a dalokon, hogy megtört egy picit a lendület, utána ki is lépett két tag. Ennek ellenére van egy pár jó dal rajta, amiket koncerteken is játszunk. Az „Ilyenek vannak” 2006-ban jelent meg. Jó dalok amatőr módon felvéve. A kislemez („Mindenki más”, 2007 – a szerk.) ajándék, mert a stúdióidőt nyertük és mi is ajándékba adtuk az embereknek. „Kitartás! I love you.” (2010) – profi amatőrizmus. Volt egy profi hangmérnökünk, a Vad Fruttik producere és sampler-es billentyűse – Gyuszi (Győrffy Gyula – a szerk.). Vittünk nagyon jó dalokat, de ha csak rajtunk múlt volna, nem szólalna meg így a lemez.

– „Kitartás! I love you.” – Meddig kell még kitartani? Mondjatok valami konkrétabbat!

– Augusztusban megyünk stúdióba, várhatóan ősszel kislemez jelenik meg.

– Csak ebben kell kitartani?

– A cím és a koncepció egymásra talált. Addig kell kitartani, amíg a zenekar van. Gabó (Győri Gábor – a szerk.), a gitárosunk rábukkant egy játék medvére, aminek ha megnyomod a hasát, szövegeket mond angolul. Olyan volt, mintha azt mondaná, hogy: „Kitartás! I love you.” Nagyon sűrű volt a naptárunk ebben az időszakban – heti két-három koncert. Ehhez nagy türelem kell a hozzátartozók, barátnők, család részéről.

 – Említetted, hogy nagyrészt te írod a dalszövegeket és olyat kell írnod, ami megszólal az énekes szájából is. Ezek szerint te alapvetően más szövegeket írnál?

– A szövegeknek több mint a felét én írom, vagy pofozom ki. Olyan is van, amikor én csak alapötletet adok, és Peti (Polák Péter: ének, gitár – a szerk.) a saját szájízére formálja. Írok tíz szöveget és ebből négyet tudunk használni. Ő más élethelyzetben van, mint én, ezért egy pár általam írt dalszöveg nem lenne hiteles a szájából. Csak azok működnek nála, amik neki is jelentenek valamit és ezeket úgy tudja utána átadni, hogy nem csak visszamondja, hanem érzelem is van mögötte.

 – Miben különbözik az élethelyzetetek?

– Petinek augusztusban lesz az esküvője, míg én most egyedül vagyok. A magányról vagy a kalandokról szóló dalszövegeket ezért ő nem tudná átadni. Gabó is szokott szövegfoszlányokat hozni. Például a „Világ tetején” című dalunk („Kitartás! I love you.” lemezen – a szerk.) középső szövegrészét Gabó írta, a többit Peti és ezért nem homogén, ami szerintem nem baj. Minél többen hozzuk a szövegeket, annál kevésbé lesz egysíkú. Ez a zenére is igaz.

 – Egy-két szövegen érezni népdal hatásokat.

– A régi Jurij játszott népdal feldolgozásokat. A korai saját dalokon még érződnek ezek a hatások, de a „Kitartás! I Love you.”-n és a kislemezen szerintem már nem.

 – Van kedvenc népdalod?

– Anyukám énekelt nekem népdalokat. A „Sej, a tari réten” népdalt nagyon szerettem! 

– Az „Űzött vad” című szöveg kapcsán felmerült bennem egy kérdés, ami aktuális lehet nőnap után nem sokkal. Ha ezt a szöveget férfihang írta, akkor az a benyomásom, mintha fordított archetipikus férfi-női szerep rajzolódna ki. A férfi az űzött és a nő a vadász. Holott pont a férfi sajátja a vadászösztön, a nő az, akiért küzdeni kell. Vagy ezek a szerepek már megfordultak?

– Ez a te értelmezésed. A másik értelmezés a hófehérke és a vadász viszonya. A harmadik, hogy ezt női szemmel írtam.

– Mit gondolsz a női-férfi archetipikus szerepekről?

– Ez egy nagyon jó kérdés, a barátaimmal szoktunk erről vitatkozni. Néhányan közülük nem értenek egyet a női emancipációval. Szerintem mindenki egyenlő partner. Fiatalabb koromban problémát okozott, hogy túltiszteltem a nőket és saját magamnak tettem őket elérhetetlenné. Már a helyén kezelem ezt egy ideje.

– Azért kell valamilyen szinten a tisztelet és az elérhetetlenség is, nem?

– Ez így van. A legtöbb kapcsolat ennek hiánya miatt megy szét, mert elvész a misztikum. Valamilyen szinten a férfinak meg kell adnia a biztonságot, de nem hiszem, hogy cserébe joga lenne maga alá rendelni a nőt. Nagyon fontosnak tartom azt, amit az előbb mondtál. A feleknek önállóaknak kell lenniük. Több olyan kapcsolatom volt, ahol a lánynak én voltam az origó, tőlem tette függővé a boldogságát és az életét. Ez nagyon terhes.

– A „jurij” szón kívül tudsz mást oroszul?

– Repka –ez a répa.

– Ismersz más Sándor Dánielt?

– Általános iskolában az egyik osztálytársam Daniel Alexander volt két hétig. Ő egy magyar származású fiú, aki Ausztráliában élt. Volt már olyan fesztiválokon, hogy bemutatkoztam a hangtechnikusoknak és elkerekedett szemekkel néztek mondván, legutóbb nem így néztem ki. Volt egy ismerősöm, aki rám írt, hogy baromira tetszik neki az új IHM lemez! Én visszaírtam, hogy nekem is és én is gratulálok nekik! Személyesen még nem találkoztam az Isten Háta Mögött, Seen Sándor Danijával (Sándor Dániel: gitáros-billentyűs, producer – Isten Háta Mögött, Esclin Syndo, Seen, Volkova Sisters, Singas Project – a szerk.), de biztos ennek is eljön majd az ideje.

– Elég ritka, hogy a dobos a frontember egy zenekarban.

– Nem frontember vagyok, hanem a zenekar szervezője! Demokrácia van a zenekarban, de sokszor fordulnak hozzám, hogy én mondjam ki az utolsó szót.

– Készítenek elég fotót a dobosokról?

– Nem. Volt, hogy harminc fotó közül egy sem készült rólam! Először furcsállottam, de most már csak nevetek rajta.

– A kéken és fehéren kívül milyen más színek vannak kilátásban tavasszal gatya és póló tekintetben?

– Sárga, rózsaszín és piros. 🙂