Szilágyi ÁronGerevich Aladár méltó utóda, a mindössze 22 éves, tehetséges Szilágyi Áron olimpiai aranyéremmel térhet haza. Megkérdeztük, mivel tölti majd a szabadidejét, hogy ünnepelt éjszaka és mi volt édesanyja első szava a döntő után. A Sikeradó exkluzív interjúja.
– Horváth Mariannak, a párbajtőröző világbajnoknak elcsuklott a hangja közvetítés közben, könnyekig meghatódott, amikor “bevitted az utolsó találatot”, az ország meg ujjongott örömében. Az édesanyádnak mi volt az első szava a döntő után?
– Telefonon tudtunk beszélni. Már nem emlékszem rá pontosan, de a szavak nehezen jöttek mindkettőnknek. Elmondta, hogy nagyon büszke rám, hogy végigizgulták a közvetítést, hogy gratulál és természetesen vár haza. Úgyhogy csütörtökön megyek is és remélem, valami finom vacsorával fog várni.
– Életed első olimpiáján, életed első olimpiai aranyérmét szerezted meg tegnap. Azt tudom, hogy a sportolóknak nem szabad inni, de tegnap azért pezsgőztetek egyet, ugye?
– Egyáltalán nem volt rá időm. A verseny után rögtön rohantunk a sajtóközpontba, ahol rengeteg interjú várt rám, úgyhogy körülbelül két óra tájban értem vissza a szobámba, ahol elkezdtem olvasni az SMS-eket, meg a Facebook üzeneteket, amiben rengetegen gratuláltak, ismerősök és ismeretlenek is. Még nem jutottam a végére, mert, ahogy kihagyok öt percet, máris érkeznek a következő gratulációk. Nagyon jó ez a véget nem érő gratuláció sorozat és nagyon örülök, hogy ennyien figyeltek rám. Ünneplésre biztos lesz lehetőségem, ahogy hazaértem és természetesen szánok majd rá időt.
– Este azt nyilatkoztad, fel sem fogtad még milyen olimpiai bajnoknak lenni. Ma már olimpiai bajnokként ébredtél?
– Egyáltalán nem, még nem sikerült felfognom. Nem tudom magam elképzelni olimpiai bajnokként. Nyilván hetek, hónapok kérdése lesz, mire feldolgozom. Most egyszerűen annak örülök, hogy ezt a versenyt megnyertem egy ilyen hosszú, fárasztó felkészülés után, ami körülbelül másfél évig tartott a kvalifikációs időszakkal és a rengeteg versenyével, edzőtáborával együtt. Roppant fárasztó volt, ami itt csúcsosodott ki Londonban. Minden, amit elterveztünk nagyon jól sikerült és nagyon jók voltak a körülmények.
– Az edződ azt mondta, ezután lesz egy kis szabadidőd. Mivel töltöd majd?
– Természetesen vannak terveim, de még nem teljesen konkrétak. Először szeretnék hazajutni. Rengeteg megjelenés vár rám otthon, amiknek eleget kell tennem, de nem bánom, ez egy nagyon kellemes teher. A pihenésnek is szeretnék áldozni. Amint lehet, leutazom a Balatonhoz. Sok időt szeretnék ott tölteni. Még nem tudom, hogy külföldi pihenésben is gondolkodjak-e, majd elválik, mennyi időm lesz és hogy lesznek-e hozzá társaim. Szeretnék a barátaimmal sokkal többet együtt lenni, mint amennyit tudtam az elmúlt közel egy évben.
Simó Emy
