Az egyetlen kártyajátékban, amelyben a szerencsének csak annyi szerepe van, mint bármely más sportágban, 34 együttes közül bizonyult a legjobbnak a Dumbovich Miklós, Kovács Mihály, Magyar Péter, Szappanos Géza alkotta négyes.
Tizenhárom nap alatt 608 partit játszottak, ami már önmagában jelentős fizikai teljesítmény. Összehasonlításképpen: olyan ez, mintha valakinek 13 napon keresztül napi három érettségi feladatsort kellene megoldania. Ráadásul a többi csapatban volt lehetőség frissítésre, míg a magyarok csere nélkül, négyen játszották végig a kéthetes bridzsolimpiát – pontosabban Bárány György kapitány beült 16 partira a Szingapúr elleni nyolcaddöntő finisére.
A két világháború között már rendeztek bridzs-világbajnokságot Budapesten
A siker ráirányította a figyelmet az 1925-ben az Egyesült Államokból világhódító útjára indult kártyajátékra. Magyarországon már 1928-ban megjelent az első bridzstankönyv, 1931-ben pedig megalakult a hazai szövetség, amely szaklapot is indított. Magyarország megnyerte az 1934-es és 1938-as Európa-bajnokságot, s Budapest rendezte meg 1937-ben az első világbajnokságot, a II. világháború előtti korszak legnagyobb bridzseseményét. A hazai bridzsirodalmat pedig az író Ottlik Géza alapozta meg, akinek művét az egyik legmélyebb játéktechnikai elemzésnek tartják.
A sportág az 1950-es években azonban háttérbe szorult, mivel a szocialista vezetők burzsoának minősítették, szembeállítva a proletár-paraszt világ által “elismert” sakkal. A magyar bridzs az 1980-as években kezdte újra kiépíteni nemzetközi kapcsolatait, s bekapcsolódni a nemzetközi versenyekbe.
Bár a sikerek nem maradtak el – a BEK-ben második és harmadik helyezés 1986-ban és 1988-ban, junior Eb-bronzérem 2004-ben – a helyzet alapvetően megváltozott, mivel a bridzs is profi sport lett. Világszerte tízmilliósra teszik a bridzsezők táborát, Magyarországon mintegy ezren játsszák ezt a kártyajátékot, de közülük – amint arra Nádasi Tibor, a Magyar Bridzs Szövetség elnöke felhívta a figyelmet – mindössze 5-6-nak származik a jövedelme nagyobb része a bridzsből, ám esetükben is inkább az oktatásból szerzett bevétel dominál. A nagy versenyeket viszont a profik uralják.
“A csapat Európa-bajnokságot az utóbbi 15-20 évben az olaszok uralták, akiknek szövetségi kapitányuk a kávéjáról híres Maria Teresa Lavazza volt. A Lavazza Teambe összegyűjtötték a legjobb játékosokat, akiknek szép fizetést biztosítottak, s így csak a briddzsel kellett foglalkozniuk. Aztán jött egy svájci milliárdos, Pierre Zimmermann, aki fejébe vette, hogy Európa-bajnok akar lenni. Leszerződtetett a Lavazza Teamből egy olasz párost, melléjük egy norvég kettőst, maga mellé pedig egy francia játékost, majd felkereste Albert herceget, hogy Monaco színeiben indulhassanak. Júniusban meg is nyerték az Eb-t….” – mesél egy anekdotának beillő történetet Nádasi Tibor, hozzátéve, hogy idehaza egyszer, 2004-ben fordult elő, hogy az Eb-n induló válogatott minden költségét finanszírozni tudta a szövetség.
Az elnök azonban hangsúlyozza, hogy az amatőr jelző a magyarokra csak sportügyi értelemben használható, mivel a hazai versenyrendszer az egyik legalaposabban megszervezett, rendszeres játéklehetőséget biztosító bajnokság Európában.
A szeniorok egyáltalán nem öregfiúk
“Különböző műsorszámokról beszélünk, vagy vívásból vett példát említve, különböző fegyvernemekről. Van páros- és csapatverseny, az előbbit ketten, utóbbit négyen játsszák. Ezeknél eltér az eredményszámítás, és némileg más stratégiát követelnek. A klasszikus párosversenyben minden parti számít, csapatban a mérték is fontos. Mi osztógépekkel dolgozunk, ami biztosítja, hogy minden asztalnál ugyanazt a partit tudják lejátszani. Ismét sportpéldánál maradva, olyan ez, mintha több ugyanolyan futballpályán, ugyanazon időjárási körülmények között és ugyanazzal a bíróval rendeznék a meccseket” – mondta Nádasi Tibor, jelezve, hogy ebben a sportágban mások a korosztályi besorolások.
“Nálunk a felnőttek alatti első korosztályt a 26 éven aluliak jelentik. Ez is mutatja, hogy a szenior csapat esetében egyáltalán nem öregfiúkról van szó. Tizenhárom-tizennégy év alatt nem lehet nagyon megtanulni bridzsezni, más kérdés, hogy a 11 éves kislányom már kezdő szinten játszik. Bridzsben rendkívül fontos a tapasztalat, előfordul, hogy egy U26-os világbajnok játékos hazája bajnokságában nem fér be a legjobbak közé” – magyarázza.
Az utánpótlás esetében nagy segítség az internet, a legnagyobb bridzsoldal élőben közvetíti a nagy nemzetközi versenyeket. Ugyanakkor konkurenciát jelent a szintén főleg a neten hódító póker.
“A póker egyrészt elszipkázza a fiatalokat, másrészt kezdésnek nem rossz. Ugyanaz a kombinatorika, csak a bridzsben 52 lap alapján kell kitalálni, milyen lapok vannak a másiknál, ez sokkal bonyolultabb, mint a póker esetében. Én is szoktam pókerezni, kvázi, hogy pénzt keressek, de nem olyan szórakoztató, mint a bridzs” – véli Nádasi.
A bridzs 1999-ben bekerült az olimpiai sportágak közé, és bemutatót rendeztek belőle a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett téli olimpián. Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi elnöke szorgalmazta, hogy a téli játékok műsora ily módon bővüljön, utóda, Jacques Rogge viszont ezt nem tartotta időszerűnek. Kompromisszumként megszületett a Szellemi Világjátékok rendezvénye – itt még a sakk, a dáma, a go és a kínai sakk szerepel -, amelyet az elképzelés szerint mindig az olimpia évében és helyszínén rendeznek meg, ebbe olvadt bele az 1960 óta futó bridzsolimpia. A folyamatos népszerűséget biztosítja, hogy számos neves személyiség megszállott bridzsező, elég talán Bill Gates vagy Warren Buffet nevét említeni.