Sikeres „Vadmacskák” a ringben

Sikeres „Vadmacskák” a ringben

A +81 kg-ban indult Banicz Vivien (Ring SC Kaposvár) bronzérme egészen remek eredmény egy ilyen hatalmas eseményen, míg az egy súllyal lejjebb aranyérmet szerzett Szatmári Petra (Bajai Felsővárosi BC) teljesítményére nehéz megfelelő jelzőket találni. Az elődöntőben ukrán ellenfelének nem egészen egy menetet engedélyezett (TKO), majd a fináléban érett ökölvívást bemutatva, kemény, kérlelhetetlen stílusban bokszolva, megosztott pontozással verte orosz riválisát, Jekatyerina Szerovát, akire számolt is a mérkőzésvezető. Ezzel a fantasztikus sikerrel a magyar amatőr ökölvívósport hosszú idő után ismét világbajnoki aranyérmet szerzett.

„Még nem volt ifjúsági világbajnokunk, de Szatmári Petra személyében most már van, és Banicz Vivien személyében egy bronzérmet is hazahoztak a lányok. Nagyon jó ezt kimondani! Azok után, hogy Gálos Roland az ifjúsági Európa-bajnokságról aranyéremmel tért haza, Hámori második volt, és az Európa Uniós bajnokságon is szereztünk hat aranyérmet, számos egyéb medál mellett, az ökölvívásunk megmutatta az erejét. Nincs itt semmilyen vegetálás, megfelelően fejlődnek a fiatalok. Egyedüli hiányérzetem még mindig az olimpia, de nagyon remélem, hogy ez a korcsoport majd az ötkarikás játékokon is bizonyít.” – fogalmazta meg gondolatait a Magyar Ökölvívó Szakszövetség első embere, Dr. Csötönyi Sándor.

Válogatottunk két junior és nyolc ifjúsági korú versenyzővel utazott a tornára, s a már említett két érmen túl további három pontszerzőnk volt, Wurst Nikolett (ifi 51 kg), Csősz Nikolett (ifi 64 kg) és Kaszanyi Fanni (ifi 75 kg) személyében. Nem véletlen, hogy a korosztályos válogatott vezetőedzője, Seres Attila is elégedetten értékelte a bulgáriai történéseket.

„Fáradságos egy hét volt, hisz nem ritkán éjfélig tartottak a küzdelmek, és a reggeli órákban már mérlegelni kellett.” – kezdte a szakember. „Csodálatos dolgok történtek a világbajnokságon, óriási öröm számomra a szereplésünk. Én két érem megszerzésében bíztam, de csak titkon, kimondatlanul reménykedtem aranyéremben. Minden lány igazi „Vadmacskaként” küzdött, soha, egy pillanatig nem adták fel a küzdelmet, megmutatták, hogy milyen az igazi magyar virtus. Köszönöm Nagy Lajos, Szabó Teréz, és az újonnan csatlakozott Szabó Bea munkáját, valamint a klubedzőkét is, akikkel igazi csapatként tudtunk dolgozni a sikerért. Összességében azt tapasztaltam, hogy az ifi lányaink jól állnak a nemzetközi mezőnyben, de a junioroknál van némi lemaradásunk, több olyan ország tűnt fel a semmiből, és szereztek számos vb-érmet, akiknél néhány éve még nem is volt női ökölvívás. Oda kell figyelnünk, hogy a mi lányaink is gyorsabban fejlődjenek.”