A harmadik helyen végzett  a magyar válogatott a vasárnap zárult  jéglabda-világbajnokság B csoportos küzdelmeiben Irkutszkban.

Ádámfi Attilának, a honi szövetség irányítójának beszámolója szerint a szibériai nagyvárosban összesen 17 nemzet csapatait felvonultató vb-n a magyar együttes a kilenc ország válogatottját magában foglaló második vonalban harcolta ki a bronzérmet, miután a Zenit-stadionban, mínusz 18 fokos hidegben 6-2-re legyőzte Japán legjobbjait. A piros-fehér-zöld színek képviselői azzal, hogy a dobogó alsó fokára állhattak, összesítésben a világ 11. legerősebb válogatottjának számítanak. A B csoport döntőjében az egész tornán rendkívül magabiztos lettek 8-1-re verték az észteket, míg az A csoportban a házigazda oroszok szerezték meg az aranyérmet a svédek 3-2-es legyőzésével, 15 ezer néző előtt. A jéglabda – nemzetközileg használatos angol elnevezése szerint bandy – futballpálya nagyságú jégfelületen űzött csapatjáték, amelyben a korcsolyát viselő játékosok ütőkkel próbálják a labdát az ellenfél kapujába juttatni. A jégkoronghoz hasonlító sportág voltaképpen közelebb áll a labdarúgáshoz, mivel – szemben a hokival – nem koronggal játsszák, egy csapatban 11 játékos van, tíz mezőnyjátékos és egy kapus. Egy mérkőzés – akárcsak a futballban – két, egyenként 45 perces félidőből áll. Az első bandy-mérkőzést két klubcsapat között 1875-ben játszották, Londonban. Az 1952-es téli olimpián bemutató sport volt, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta olimpiai sportágként, a hivatalos ötkarikás programba azonban nem tudott bekerülni. Irányító szervezete a Nemzetközi Bandy Szövetség (FIB), mely 1955-ben alakult meg. A jéglabdát a világban becslések szerint hétmillióan játsszák.