A pénteki döntés után – amelynek értelmében az új Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont 2020-ban – a Genfből hazaérkező elnök a repülőtéren tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Magyarország megrendezte az európai (UEFA) és a nemzetközi szövetség (FIFA) kongresszusát is, illetve idén sikeresen bonyolította le az U19-es kontinenstornát. Úgy véli, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország negyedik próbálkozásra Eb-mérkőzések házigazdája lehessen.
“Jó lett volna, örültünk volna neki, de nem számítottunk rá, hogy negyeddöntőt rendezhetünk”
– reagált az MTI-nek arra a kérdésére Csányi, hogy érez-e csalódottságot amiért nem negyed-, hanem nyolcaddöntős csomagot kapott Budapest.
“A válogatott szempontjából talán jobb is ez, mert ha kijutunk, akkor két hazai csoportmeccs garantált, és esetleg még a nyolcaddöntőben is itthon játszhatnánk” – tette hozzá, majd köszönetet mondott a kormánynak, a fővárosnak és Vígh László sportberuházásokért felelős miniszteri biztosnak a támogatásért. Az MLSZ elnöke kifejtette, a futball minősége nem volt szempont a döntésnél, a magyar pályázat az országban megvalósuló stadionépítésekkel, a sportág infrastrukturális fejlesztéseivel, Budapest földrajzi elhelyezkedésével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat. A nemzeti csapatról szólva mosolyogva kijelentette:
“2020-ban már természetesen biztosan ott lesz az Eb-résztvevők között”.
Csányi Sándor bemutatta azt a nemzeti színű labdát, amelyet a genfi eredményhirdetésnél a színpadon lévő oszlopok egyikére helyeztek. A labdán egy Bravó felirat és Michel Platini, az UEFA elnök aláírása látható. Vígh László sportberuházásokért felelős miniszteri biztos arról számolt be, hogy az úgynevezett engedélyes terv már készen van, az év végére meglesz a kiviteli terv is, és azt követően jövőre írhatják ki a kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárást. Ez vélhetően négy-öt hónapot vesz majd igénybe, és azután kezdődhetnek meg a munkálatok a Puskás Ferenc Stadionnál. Megjegyezte, jövő héten Budapestre látogat egyeztetésre az UEFA stadionépítésért felelős illetékese.
“Olyan létesítményeket építünk, és ez a Puskás Ferenc Stadion esetében is igaz, amelyek nemcsak Eb- vagy vb-rendezésre alkalmasak, hanem akár olimpiára is” – jelentette ki a politikus, aki hozzátette, minden szakaszban arra törekednek, hogy minél hamarabb elkészüljön a létesítmény. Csányi Sándor ehhez hozzáfűzte, az UEFA előírásai szerint egy évvel az Eb előtt kell készen állnia a stadionnak, illetve megjegyezte, ahogy elkészül az új aréna, pályázni fognak Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntő megrendezésére is.
Az új Puskás Ferenc Stadionba, amely a tervek szerint 2018-ra épül fel, több mint hatvannyolcezren férnek majd be. Az UEFA végrehajtó bizottságának döntése értelmében a 2020-as Eb-n a londoni Wembley Stadionban rendezik a két elődöntőt és a finálét, míg a három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt tartalmazó csomagot Baku, München, Róma és Szentpétervár kapta meg. Budapesthez hasonlóan három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont Amszterdam, Bukarest, Bilbao, Brüsszel, Dublin, Glasgow és Koppenhága.
A negyedik szavazási körben negyedikként rangsorolva került be Budapest a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezői közé.
Az európai szövetség (UEFA) a honlapján hozta nyilvánosságra a pénteki, genfi szavazási procedúra eredményeit. Az első körben a két elődöntőnek és a döntőnek otthont adó helyszínt választották ki, mégpedig felkiáltással, mivel az erre a csomagra pályázó London és München közül utóbbi visszalépett.
A második fordulóban a három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt lebonyolító négy várost választották ki az UEFA végrehajtó bizottságának tagjai. A voksolásban hét érintett szerepelt, Budapest mellett, München, Baku, Szentpétervár, Róma, Brüsszel és Cardiff. Feltétel volt a legalább 60 ezer fő befogadására alkalmas stadion. A vb-tagok a preferenciasorrendjüknek megfelelően 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak tartott első négynek. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend:
München 38 pont
Baku 37
Szentpétervár 29
Róma 20
——–
Brüsszel 11
Cardiff 3
Budapest 2
A harmadik körben azokból az előzetesen meghatározott zónákból választottak rendezőket – három csoportmeccsre és egy nyolcaddöntőre -, amelyek addig még nem voltak érintettek.
A zónák:
1. zóna – Észak-nyugat: Anglia, Írország, Skócia, Wales
2. zóna – Skandinávia: Dánia, Svédország
3. zóna – Kelet: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Oroszország
4. zóna – Közép-kelet: Bulgária, Macedónia, Magyarország, Románia
5. zóna – Közép: Belgium, Németország, Hollandia
6. zóna – Dél/mediterrán térség: Olaszország, Izrael, Spanyolország
A 2. és a 4. zónából kellett választani. Minszk, Szófia, Szkopje és Jeruzsálem nem teljesítette a feltételeket, így ezekre egyáltalán nem lehetett szavazni egyik szakaszban sem.
2. zóna :
Koppenhága 13 szavazat
Stockholm 3
4. zóna:
Bukarest 12 szavazat
Budapest 3
A negyedik menetben hat további helyszínt választottak ki három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntős összecsapás lebonyolítására. A vb-tagok a preferenciasorrendjüknek megfelelően 6, 5, 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak vélt első hatnak. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend:
Amszterdam 58 pont
Dublin 55
Bilbao 50
Budapest 48
Brüsszel 43
Glasgow 22
—————-
Cardiff 21
Stockholm 18
