A nanorészecske úgy célozza meg és pusztítja el a veszélyes baktériumokat, amilyen például az MRSA, hogy az egészséges sejteknek nem árt, ráadásul biológiailag lebomló polimerből készül. Az új technológia, melyet állatkísérletekben tesztelnek majd, mielőtt humán kipróbálása megkezdődhetne, alapvetően új megközelítést kínál az egyre növekvő közegészségügyi probléma, az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésével szemben.

James Hedrick kutatásvezető ismertetése szerint az emberi hajszálnál ötvenezerszer kisebb átmérőjű nanorészecske elektromos töltése miatt a baktériumok ellentétes előjelűen töltött membránjának felületéhez kötődik, majd lyukat üt rajta, melyen keresztül kiüríti a kórokozót. Mivel a fertőzött sejtek elpusztulnak, a kutatók reményei szerint a baktériumok így képtelenné válnak arra, hogy rezisztenciát alakítsanak ki a bevitt gyógyszerrel szemben. Mario Raviglione, a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet szakértője is elmondta, hogy az új technológia jóval továbblép a szokásos antibiotikumok bevett módszerén, olyan, mint egy rakéta a sejt ellen.

Amióta 1928-ban Alexander Fleming felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint, számos baktériumellenes szert fejlesztettek ki a tudósok, ám a kórokozók rövidebb-hosszabb idő alatt rezisztenciát alakítanak ki magukban a gyógyszerekkel szemben. Az új antibiotikumokat kereső kutatók több évtizede versenyben vannak a gyorsan mutálódó baktériumokkal. Jelenleg csak az Egyesült Államokban évente tizenkilencezer ember hal meg egyedül az MRSA fertőzése miatt, és Európában is hasonló az áldozatok száma.

Nanorészecske

Az egészségügyi világnap idei témája, melyet április 7-én tartanak, az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia, és annak világméretű terjedése lesz. A gyógyszerek széles körével szemben ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához és terjedéséhez a szakemberek szerint az antibiotikumok túlhasználata és helytelen alkalmazása vezetett az elmúlt évtizedekben.