A Krisztus előtti 4. században katonai őrhelyként alapított, majd a császárkorban Róma kereskedelmi kikötőjévé fejlődő Ostia Antica egykori lakott területéből eddig mintegy 55 ezer négyzetméternyi volt ismert. Az ókori város azonban ennél legalább 77 ezer négyzetméternyivel nagyobb volt. A felfedezést az Ostia Antica romjait több mint tíz éve ásó olasz-brit régészcsoport hozta nyilvánosságra. A római régészeti felügyelőség, a southamptoni és a cambridge-i egyetem régészei megtalálták Ostia Antica egykori városfalait, újabb kereskedelmi raktárait és eddig ismeretlen útjait is.
A számítások szerint Ostia Antica összesen 125 hektárnyi volt, kétszer akkora, mint a 66 hektárnyi Pompeji. Az ókori város eddig ismeretlen részeit mágneses mérésekkel (magnetometria) fedezték fel. A romok egy részét ugyanis a később ráemelt épületek és termőföldek borítják. Ezért nem tudnak mindent felszínre hozni. Ostia kiterjedt területe a régészek szerint azt bizonyítja, hogy a Rómával majdnem szomszédos városnak kiemelt szerepe volt a birodalom kereskedelmi forgalmában. Nem véletlen, hogy Traianus császár 110-112 között nagy kikötőt építtetett Ostia tengerpartján, amelyet már szintén kiástak.