A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány kezdeményezésére Nemzet, közösség, politika – Magyarország és környezete a 21. században címmel rendezett tanácskozáson Balázs Péter volt külügyminiszter, egyetemi tanár kiemelte, a nemzet sokszínű, a közös identitás, nyelv és emlékezet tartja össze. A magyarság is sokszínű, “különbözőek vagyunk, de egységet alkotunk, ez közös kincsünk”, és ezt senki sem sajátíthatja ki – mondta.  Felidézte, hogy az uniós csatlakozás idején közvélemény-kutatást rendeztek az európai országokban arról, ki hogyan definiálja a saját identitását. Magyarországon a megkérdezettek 39 százaléka csak a magyar identitást tartotta fontosnak, 53 százalékuk pedig magyarnak és európainak tartotta magát. Európában az egyik legerősebb nemzeti önazonosságot mutatta a 39 százalékos érték, de az 53 százalékos adat is az elsők között volt.    

Arról is beszélt, hogy csak a múlt feldolgozása után lehet a jövővel foglalkozni, ezt követően lehet és kell az új nemzedékek érdekében előretekinteni. Szűcs Zoltán Gábor, a Politikatudományi Szemle szerkesztője azt mondta: a történelem nem az egyetlen és nem is mindig a legfontosabb formája “a múlt társadalmi használatának”. A történelem nem azonos a múlttal, csak az egyik lehetséges formája annak, ahogy a múlthoz viszonyulunk – közölte. 

Úgy látja, a rendszerváltozás utáni magyar politikában a történelem kevésbé fontos, a politikusok történelmi utalásai már nem túl hatásosak. Több történelmi kérdésről, például Trianonról, a Horthy-rendszerről, a kommunizmusról, a holokausztról, 1956-ról és a rendszerváltozásról máig viták folynak – mondta. Az említett történelmi kérdések véleménye szerint politikailag megosztóak, a történelemtudomány általában kritikusan viszonyul hozzájuk, és az üzenetük többnyire negatív, hiszen több közöttük nagy tragédiának számít. Ezekre az ügyekre jellemző, hogy az emlékezet sokszor fontosabb, mint a hagyományos történelmi feldolgozás – mutatott rá.  

Laczó Ferenc, a jénai Friedrich Schiller Egyetem tudományos munkatársa hangsúlyozta, a kelet-közép-európai országokban uniós csatlakozásuk idején erősödött a kommunista múlt iránti érdeklődés. Az áldozatokra koncentráltak, és felvetődött a kérdés, miként lehetne erről az időszakról méltón megemlékezni. Az antikommunizmus felerősödött, nemzetközi trenddé vált – mondta. Hozzátette: elterjedt jelenség, hogy “a holokauszt áldozatainak státusát” a kommunizmus áldozatainak is követelik. Huncík Péter, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy az identitás biológiai, lélektani, társadalmi és jogi státusok összessége. A kisebbségi identitásban a kisebbségi jogok kérdése miatt a jogi aspektus erősebben jelenik meg – jegyezte meg. Mint mondta, Kelet-Közép-Európa népei az elmúlt 23 évben többnyire kedvezőtlen képet alakítottak ki a szomszédaikról, és “a hűvös, részvét nélküli viszony” megnehezíti a kapcsolatépítést.    

Öllős László, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt években kétféle stratégia alakult ki a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Az egyik kiinduló gondolata, hogy a kommunizmus bukása világossá tette: eddig nem jól alakultak a szomszédos országok kapcsolatai, megbékélésre van szükség, és ebben a kisebbségek vezető szerepet játszhatnak – magyarázta. Kifejtette, a másik stratégia alapfeltevése szerint a szomszédos országok rákényszeríthetők a kisebbségek igényeinek teljesítésére, az adott állam nem képes ellenállni a magyar követeléseknek. Véleménye szerint valójában Szlovákia vonatkozásában egyik stratégia sem lett eredményes.    

Arra is kitért, hogy a szlovák parlamenti pártok programjai a 2012-es választások előtt vagy általánosságokat tartalmaztak a magyar-szlovák viszonyról, vagy semmit nem írtak róla, vagy annak kockázataira céloztak. Ez is azt mutatja, hogy a szlovákiai közbeszédben jelentősen visszaszorult a magyar kérdés – közölte. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja a vajdasági magyar közösségről beszélve kiemelte, a helyzetét nehezíti, hogy lélekszáma folyamatosan csökken, és sokakat egzisztenciális válság fenyeget. A többségi, szerb társadalom a leginkább európai, művelt közösségnek tartja a magyarokat a kisebbségek között, de az utóbbi években ettől eltérő vélemények is megjelentek, például akkor, amikor Magyarország NATO-tagállamként jelent meg a Balkánon a háború idején – mondta. Megjegyezte, Jugoszlávia szétesése óta az anyaországban élő magyaroknak kevés információjuk van a Vajdaságról.