Régóta tudományos viták tárgya, hogy távoli őseink merre indultak el, hogy elhagyva az emberiség bölcsőjét, Afrikát, meghódítsák Európát és Ázsiát. A legvalószínűbb két lehetőségnek az Egyiptomon, majd a Sínai-félszigeten át vezető északi, valamint az Etiópián, a Báb el-Mandeb-tengerszoroson és az Arab-félszigeten át haladó déli útvonal látszott – olvasható a Phys.org hírportálnak az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmányról szóló összefoglalójában.

“A ma élő emberek DNS-vizsgálatának segítségével hatvanezer évvel ezelőtti eseményekről lebbentettük fel a fátylat” – hangsúlyozta a projekttel kapcsolatban Luca Pagani, a tanulmány első szerzője. A kutatás keretében 100 jelenkori egyiptomi és 125 etióp lakos genomját határozták meg, majd genetikai mintázatukat összevetették az európai, ázsiai, valamint más afrikai régiók népességének a DNS-ével. Az elemzés rávilágított arra, hogy nagyobb a mai egyiptomiaknak az eurázsiai népességhez való genetikai hasonlatossága, mint az etiópoké. Ez valószínűsíti azt a feltevést, hogy “Egyiptom” volt az utolsó “állomás”, mielőtt a modern ember elhagyta volna az afrikai kontinenst, hogy meghódítsa a világot.

A vizsgálatokkal a kutatók meghatározták az elválás időpontját is: a genetikai adatok tanúsága szerint az Afrikán kívüli népesség 55 000 évvel ezelőtt szakadt el az “egyiptomi” populációtól, míg az “etiópoktól” sokkal korábban, körülbelül 65 000 éve “vett búcsút”. Ez szintén azt támasztja alá, hogy az északi útvonalon történt a modern ember kirajzása. “Eredményeink nem oldják fel az afrikai kirajzással kapcsolatos összes ellentmondást, ahogy nem tárják fel e komplex folyamat összes mozzanatát. Ugyanakkor kutatásaink egyértelműen megmutatták, hogy a legkorábbi sikeres migráció fő útvonala észak felé, vagyis nem déli irányban történt” – fogalmazott Toomas Kivisild, a Cambridge-i Egyetem régészeti és antropológiai intézetének docense, a tanulmány vezető szerzője.