A szovjet csapatok kivonulása hozta el a függetlenséget

A szovjet csapatok kivonulása hozta el a függetlenséget

Szovjet katonák Lenin emléktáblája előtt a Lenin körúton, fotó: FortepanA szovjet csapatok kivonása jelentette Magyarország függetlenségének igazi elnyerését. Ezt  mondta Orosz Zoltán, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese a 25. évforduló alkalmából tartott nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

A szuverenitás határai – a Varsói Szerződés és Magyarország című nemzetközi konferencián az altábornagy fontos fordulópontnak nevezte a térség életében a csapatok kivonását. Felidézte, 70 évvel ezelőtt, 1946 márciusában mondta el Winston Churchill akkori brit miniszterelnök fultoni beszédét, melytől a hidegháborút kezdetét számítjuk. A brit kormányfő felszólalásában arról beszélt, nem érzi azt a bizalmat, amely az I. világháborút befejező békével uralkodott el, miszerint nem lesz többé háború.

“A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is” – idézte Orosz Zoltán Winston Churchillt, hozzátéve, hogy a történelem igazolta a politikust. Kiemelte, a konferencia épp a szovjet szférát elemzi, pontosabban a Közép-Kelet-Európával és Magyarországgal kapcsolatos összefüggéseket. Emlékeztetett, a II. világháború végén a megszállási övezetek befolyási övezetekké váltak, így maradtak a szovjet csapatok évtizedekig a térség országaiban.

Hozzátette, Magyarország helyzete speciális volt, mert a világháborút lezáró béke értelmében a szovjet csapatok magyarországi jelenléte az Ausztriában állomásozó szovjet erők számára biztosított összeköttetést. Az osztrák államszerződés megkötése és a szovjet csapatok 1955-ös kivonása után a szovjet katonai jelenlét azonban megmaradt Magyarországon, sőt növelték is haderejét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején pedig újabb csapatok érkeztek Magyarországra, megpecsételve ezzel a felkelők sorsát és véget vetettek a függetlenség visszanyeréséről szőtt reményeknek – mondta Orosz Zoltán.     

A szovjet csapatok itteni tartózkodását az 1957 májusában aláírt újabb egyezmény ugyan részben rendezte, de az akkori hatalom katonai erői ideiglenesen Magyarországon állomásozó csapatoknak nevezték az egységeket, az ideiglenesség pedig még évtizedekig tartott – mutatott rá az altábornagy. Felidézte azt is, Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára már 1988 decemberében a szovjet haderő csökkentését jelentette be az akkori Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Magyarország területéről. Horn Gyula akkori magyar és Eduard Sevardnadze akkori szovjet külügyminiszter pedig 1990. március 10-én írta alá azt az egyezményt Moszkvában, amely arról szólt, hogy a szovjet hadsereg 1991. június 30-áig kivonja Magyarországról a teljes személyi állományt, a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint elszállítja a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. Orosz Zoltán rámutatott, két nappal később Hajmáskérről egy szovjet harckocsizó alakulat indult útnak, ezzel vette kezdetét a szovjet csapatok kivonása, amely a szerződésben rögzített határidőnél előbb teljesült. Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án Záhonynál hagyta el az országot, az utolsó szovjet katona pedig június 19-én.

Kapcsolódó cikkek