Rendben megkezdődött a pénztári vagyon átadása

Rendben megkezdődött a pénztári vagyon átadása

pénztári vagyon átadásAz állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok után átutalandó teljes vagyon értéke az előzetes adatok alapján meghaladhatja a 2.800 milliárd forintot. A visszalépő tagok számára kifizetendő összeg pedig a 260 milliárd forintot.

Ezt a Stabilitás Pénztárszövetség közölte csütörtökön. A pénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kell a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz eljuttatniuk, a vagyonátadási folyamat a szervezet közleménye szerint rendben megkezdődött.

A magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona 3.162 milliárd forint volt 2011. március 31-én, a portfólión belül a legnagyobb részarányt, 1.529 milliárd forintot (48 százalék) a magyar állampapírok képviseltek – ismerteti a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése. A befektetési jegyek 1.085 milliárd forintot (33 százalék), a részvények 343 milliárdot (11 százalék), a jelzáloglevelek pedig 78 milliárd forintot (2 százalék) tettek ki. A külföldi részvények aránya 4, a külföldi befektetési jegyeké 11 százalék volt március végén. A portfólió 2 százaléka bankszámlákon és készpénzben, 4 százalék egyéb instrumentumokban volt. Az állami rendszerbe visszalépő tagok után 2011. június 12-ig átutalandó teljes vagyon értéke az előzetes adatok alapján meghaladhatja a 2.800 milliárd forintot. A pénztárak az 1998. és 2010. közötti időszakban – a szektor egészére vonatkozó reálhozamokból és a pénztári vagyon változásából becsült adatok alapján – összességében 220 milliárd forint körüli reálhozamot termeltek. A tagdíj kiegészítés összege a vizsgált időperiódusban (1998 és 2010 között) 41,7 milliárd forintot tett ki. Így a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő, volt magánnyugdíjpénztári tagok számára kifizetendő összeg meghaladhatja a 260 milliárd forintot.

Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke rámutatott, hogy a pénztári átlagos reálteljesítmények csak hosszú időtávon értelmezhetőek. A pénztári portfóliók a lehetséges időintervallumok többségében infláció feletti hozamot (azaz pozitív reálhozamot) értek el, a 2008. évi világgazdasági válság negatív hatásai azonban a magasabb kockázatvállalású portfólióknál (kiegyensúlyozott, növekedési) és a 2006-tól kezdődő pénztártagság esetében éreztetik hatásukat. Ennek következtében a 2006-2010. közötti 5 éves időszakokban a reálhozamok akár negatívak is lehetnek, amivel a tagok 25-30 százalékának kell számolnia, és a legnagyobb számban a 2006 és 2008 között belépő tagokat érinti.

A pénztári portfóliók átlagos hozama az év első negyedében a növekedési portfólióknál 1,78, a klasszikusaknál 2,53 százalék, a kiegyensúlyozott portfóliók esetében pedig 3,08 százalék volt, mindháromé emelkedett a 2010. negyedik negyedévihez (1,33, -0,06, -0,57 százalék) képest. Bába Julianna azt is közölte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség egyelőre nem tud érdemben reagálni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivőjének egy tévéműsorban feltételes módban megfogalmazott állításaira, amely szerint “úgy tűnik, hogy négy pénztár nem teljesen a tagok érdekeit képviselte”. Elmondta, megvárják a felügyelet hivatalos határozatát, és ennek ismeretében alakítják majd ki álláspontjukat. A szövetség elnöke cáfolta azt a sajtóban neki tulajdonított állítást is, miszerint a visszalépő tagok a napokban újabb levelet fognak a pénztáruktól kapni, amelyben felszólítják őket, hogy rendelkezzenek a reálhozamról. Jelezte, a szabályok értelmében a magánpénztárak legközelebb a vagyonátadás elszámolásáról adnak tájékoztatást a visszalépő tagoknak, a reálhozammal kapcsolatos levelet már egy hónapja kiküldték.