Gazdasági haszonnal járhat a kulturális örökség

Gazdasági haszonnal járhat a kulturális örökség

Lussoniuma LussoniumA kulturális örökség megőrzése és bemutatása megteremti a fenntartható gazdasági fejlődés lehetőségét.

Ezt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára mondta szombaton. Jávor András hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégiától és az ókori római birodalmat védő erődítményláncolat (limes) magyarországi szakaszának világörökségi helyszínné minősítésétől hasonló eredményeket várnak. A közigazgatási államtitkár azon a háromnapos konferencián beszélt erről, amelyet Paks önkormányzata a Városi Múzeummal közösen Lussoniumról és a régészeti parkok működésének tapasztalatairól rendezett a Duna-menti római limes UNESCO Világörökségi nevezése program keretében.

Lussonium 2

Jávor András elmondta, sokan a Duna Stratégiáról hallván arra gondolnak, hogy elsősorban a hajózhatóság megőrzése a cél, de ugyanilyen fontos a kulturális értékek megőrzése és olyan rendszerbe állítása, amely megteremti a fenntartható gazdásági fejlődés lehetőségét is. Ehhez „eladható” programokat, látványosságokat kell társítani. Budapestre tavaly kétszáztízezer ember érkezett hajóval, elsősorban Passauból, és költött tízmillió eurót a fővárosban. Ha ezt ki lehet terjeszteni Magyarország déli határáig, vagy más irányba, abból az ország más vidékein is profitálnak.

Lussonium

Az Észak-Angliában található Hadrianus-falra utalva emlékeztetett rá, hogy annak bemutatását legalább harminc évig készítették elő, és rendkívül nagy a turisztikai vonzereje, óriási a gazdasági jövedelemtermelő képessége. A magyar limes, a ripa Pannonica sokkal hosszabb és sokkal több értékkel rendelkezik, amiket ki kell aknázni, mert ez az ország fejlődésének egyik nagy lehetősége. Jávor András szerint jó döntés volt a paksi városvezetés részéről, hogy körülbelül tíz éve felgyorsította a kutatásokat, pedig akkor még híre-hamva sem volt, hogy a világörökség részévé válhat a római kori limes magyarországi szakasza.

Lussonium régen

Hajdú János Paks polgármestere arról beszélt, hogy beindult a program, amely a világörökségi listára való felvételt készíti elő. Ebben a pécsi egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal mellett a paksi önkormányzat is szerepet vállal. A városvezető ismertetése szerint a lussoniumi ásatások, a leletek dokumentálása, bemutatása az elmúlt negyven év alatt félmilliárd forintba került, amelynek nagy részét a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal segítségével állami pénzekből tudták finanszírozni. Az önkormányzat az utóbbi húsz évben mintegy száz-százötven millió forintot fordított erre a területre, amely a város turizmusfejlesztési programjának nagyon fontos eleme.

Váradyné Péterfi Zsuzsanna a Városi Múzeum igazgatója örömmel nyugtázta, hogy a nemzetközi konferencia résztvevői előtt kimerítő képet adhattak a Paks határában húzódó római kori erőd, a Lussonium feltárásáról, romkertté válásáról és fejlesztése további terveiről. Beszámolt róla, hogy érdemleges vita alakult ki a régészeti parkok működtetéséről. Azt mondta, óriási szakmai probléma megvonni a határt, hogy meddig tudnak hitelesen bemutatni egy kort, jelenséget és mikor válik vásári látványossággá. Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, az viszont nyilvánvaló, hogy csupán egy romkertet, vagy egy régészeti parkot mutogatni, látványosság nélkül, nem rentábilis, mert a közönséget nem vonzza.

látványosság

Abban mindannyian egyetértettek, hogy az ilyen régészeti parkoknak, gazdasági vonzereje lehet, mert ha egy romkert jól működik, és megfelelő programokat szolgáltat akkor az a ráépülő szolgáltatások árában tükröződik – összegezte az igazgató. A konferenciát római kori kavalkád zárta szombat délután a Paks határában magasodó Bottyán-hegyen, ahol Lussonium található. Itt katonai bemutatót, rabszolgavásárt rendeztek, bemutatták a római kor ételeit és divatját.