Ezt Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. a WEF magyarországi partnerének vezérigazgatója a szerdai budapesti tájékoztatón jelentette be. A világrangsort Svájc vezeti Szingapúr,  Svédország és Finnország előtt, az Egyesült Államok az ötödik. A visegrádi országok rangsorában Csehország a legjobb a harmincnyolcadiki pozícióval, Lengyelország a negyvenegyedik, Magyarország a negyvennyolcadik, míg Szlovákia a hatvankilenc, az utóbbi 2008-ban még a negyvenhatodik volt.

Az első negyvenöt ország között Görögországon kívül az összes régi EU-tag megtalálható, Portugália a negyvenötödik, Görögország viszont a kilencvenedik helyen áll elsősorban strukturális gondjai miatt. A világ leggyorsabban fejlődő, úgynevezett BRIC ország csoport tagjai közül Kína áll a legelöl, a huszonhatodik helyen, Brazília az ötvenharmadik, India az ötvenhatodik, Oroszország pedig a hatvanhatodik.

Magyarország, amely 2008 óta mutat folyamatos javulást versenyképességének pozitív elemei között a jó infrastruktúrát (autópályák, infokommunikáció elterjedése), a rugalmas munkaerőpiacot, valamint az egyetemek és vállalatok együttműködésének megítélését emeli ki felmérés. A magyar versenyképességet az intézményi tényezők rontják, ezen belül a magas adóterhek, a közösségi alapokhoz való gyenge hozzáférés, a túl nagy állami szerepvállalás és a gyenge közbizalom, ami a politikai szférára vonatkozik. Ez utóbbi rangsorban Magyarország a felmérésben résztvevő száznegyvenkét ország között a százharmincadik.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa elmondta, hogy a WEF globális versenyképességi indexe, amelyet 2003 óta tesznek közzé, egyrészt a vállalatvezetői felmérésből, másrészt az OECD által közölt statisztikai adatokból tevődik össze. Az előbbi adatok az úgynevezett puha indikátorok, az utóbbiak a kemény indikátorok.  

A szakértő elmondta, hogy az index összeállítói elsősorban  a gazdasági növekedés legfontosabb tizenkét pillérét vizsgálják, és a súlyozás következtében felértékelődik az üzleti, gazdasági komplexitás és az innováció szerepe.