A magyarországi cégek jelentős része növelné kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert úgy látják, ezzel biztosítható a rugalmasság a válság idején. Ez derült ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett. 

A megkérdezett cégek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a cégeknél az aktív létszám 10-12 százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ez jövőre akár 3-4 százalékponttal is nőhet a Work Force előrejelzése szerint. A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb, a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka, vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás. A nemrég elfogadott és jövő júliusban hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének munkaerő-kölcsönzésről szóló rendelkezései kapcsán a Work Force pozitívan értékeli, hogy a jogalkotó “indokolatlan korlátozásokat és hátrányokat old fel” – idézi a közlemény Csákvári Róbertet, a Work Force ügyvezető igazgatóját. A cég szerint a szakmai színvonal további emelése, valamint a versenysemlegesség érdekében indokolt lenne a külföldi székhelyű kölcsönbeadók tevékenységét is a magyarországi előírások teljesítéséhez kötni.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) korábbi közlése szerint tavaly a kölcsönzésben érintett kalkulált átlagos évi létszám több mint százhuszonnégyezer volt, ami körülbelül 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kölcsönbeadók – becslések szerint – 2010-ben 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésbe, és a foglalkoztatásuk által minimum 79.000, maximum 273.000 embert foglalkoztattak megrendeléstől függően, azaz 4-12 százalékponttal csökkentették a munkanélküliséget az aktív korúak körében