Kérdéses, mi lesz nemzeti légitársaságunk sorsa azután, hogy az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott és az uniós szabályokkal "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot.

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete “megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett”.
    
Cristina Arigho szóvivő azt mondta, most a magyar hatóságokon a sor, ki kell számítaniuk, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó. A bizottság később azt is jelezte, hogy a kormánynak négy hónap áll rendelkezésére a jogtalan támogatás begyűjtésére. A visszafizetésről szóló döntés azonnali hatályú, Magyarországnak biztosítania kell, hogy az említett időszak alatt az illegálisnak ítélt támogatás teljes összegét visszafizessék.

A bizottság a 2010 végén indított mélyreható vizsgálatban a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának “meghiúsult eladásával összefüggésben”, 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítását 2010 szeptemberében.
    
A közlemény szerint “az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatósági beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozások működésébe, akkor tekinthető támogatásmentesnek, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (ez az úgynevezett piacgazdasági befektető elve)”. A bizottság vizsgálata “megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást szerezni a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna”.
    
Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokba foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban. A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban “nem teljesítették ezeket a feltételeket”, mert “a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképpen kialakult torzulásának minimalizálása érdekében”.
    
De azt is megállapították, hogy a Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során. Az “államtól kapott támogatásból származó gazdasági előnyök eredményeképp kialakult versenytorzulás leküzdése érdekében Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval” – szögezte le a közlemény, amely szerint “ezáltal vissza fog állni az a piaci helyzet, amely a támogatás kifizetése előtt fennállt, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredő torzulását”. Erre az indoklás szerint “annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a belső piacon fennmaradjanak az egyenlő versenyfeltételek”.
    
Az előzményeket ismertetve a brüsszeli közlemény arra is emlékeztetett, hogy számos sikertelen privatizációs kísérletet követően a magyar állam 2007-ben adásvételi megállapodást kötött az AirBridge Zrt.-vel a nemzeti fuvarozó Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. többségi tulajdonát illetően. A bizottság “sajtójelentések, valamint a Magyarországnak a Malév visszaállamosítására irányuló szándékával kapcsolatos, egy panaszos által benyújtott információkat követően” indított mélyreható vizsgálatot – utalt még vissza a testület.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a brüsszeli bejelentés követően közölte, hogy tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bizottság határozatát. A kormány várhatóan a január 16-i ülésén tárgyalja a szaktárcának a Malév jövőjére vonatkozó javaslatait – közölte a tárca, amely “a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült”, és ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti.
    
A minisztérium álláspontja szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév-menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A közlemény szerint a fenntartható finanszírozásra és működésre vonatkozó hosszú távú megoldási tervek hiányában az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot-