Az európai bankok lehetőségei a válságban

Az európai bankok lehetőségei a válságban

A pénzügyi rendszer az európai közgazdászok képzeletében úgy él, mint egy vezetékrendszer, amelyben a pénz különösebb akadályok nélkül jut el a gazdaság olyan területeire, ahol a legnagyobb szükség van rá. A jelenlegi helyzet szemléltetésére viszont jobban megfelelne egy olyan öntözőcső, amelyre csomót kötöttek. Érdekes cikket közölt az Economist januári első kiadása.

Az Európai Központi Bank ma eddig soha nem látott mennyiségű pénzt pumpál be a cső egyik végén, de hogy ebből valójában mennyi fog az élettelen gazdaságba eljutni, egyelőre nehéz megbecsülni. Először vizsgáljuk meg azt a pénzt, amely az euróövezet bankrendszerébe folyik.

December 21-én az EKB egy rendkívül jelentősnek számító 489 milliárd eurónyi összeget tett elérhetővé Európa-szerte több, mint ötszáz banknak azzal a feltétellel, hogy három éven belül visszafizetik a kölcsönt. A pénzt a július óta tartó kötvénypiaci forgalom nagymértékű lelassulására reagálva bocsátották rendelkezésre, ezek a kötvények ugyanis a bankok hosszú távú finanszírozásának fontos forrásai. Az EKB-nál nyújtott finanszírozásra sokkal nagyobb igény volt, mint korábban gondolták, ami azt jelezi, nagy feszültség van a gazdaságban.

Az EKB már korábban is tett kísérletet arra, hogy csökkentse ezt a feszültséget. Egyéves lejáratú kölcsönöket nyújtott bankoknak. Ez a lépés azonban nem volt elég ahhoz, hogy a bankokat arra ösztönözze, hogy cégeknek, magánszemélyeknek kölcsönt nyújtsanak, mivel a pénzt, amellyel a bankok az EKB-nak tartoztak, már azelőtt vissza kellett volna téríteni, hogy a bankok ügyfelei visszafizették volna a pénzintézeteknek. A hosszabb távú finanszírozásban fellépő hiány szintén hozzájárult a pénzügyi rendszer instabilitásának növekedéséhez, mivel a bankok így még jobban rá voltak kényszerítve a rövid távú finanszírozásra ahhoz, hogy tőkéhez jussanak.

A pénzmennyiség, melyet az EKB a bankrendszerbe pumpál sokat segít a finanszírozási problémák enyhítésében. A Morgan Stanley, amerikai befektetési bank elemzői úgy vélik, hogy az új hiteleszköz körülbelül 235 milliárd eurónak megfelelő összegű kiegészítő finanszírozást nyújt a bankoknak (a fenti összeghez képest azért csak ennyit, mivel a pénz egy részét  a rövid lejáratú kölcsönök kiváltására használják), így a központi bankban nyújtott kölcsönök együttes értéke eléri a 979 milliárd eurót. Ennél azonban fontosabb tény, hogy ezt az összeget csupán három év lejártával kell visszafizetni.

Ez a legtöbb bank számára segítséget kell, hogy nyújtson ahhoz, hogy el tudják magukat szigetelni a befektetési piacokon uralkodó zűrzavartól. De problémát jelent, hogy nem minden bank fogja élvezni ezt a védelmet. Bár az EKB alapvetően korlátlan finanszírozási segítséget nyújt, a bankokat korlátozza a felvehető összeg nagyságában az, hogy mekkora hitelbiztosítékot tudnak rendelkezésre bocsátani. Ez azért van, mert hitelbiztosítékuk automatikusan csökken az ún. ”haircut”-tal. A többé-kevésbé biztonságos állami kötvényekből álló portfólió kis haircut-ot von maga után, míg egy olyan portfólió, mely kisvállalkozásoknak szóló kölcsönökből áll, akár 40%-os haircut-ot is maga után vonhat. Így egy bank, amelynek ez a fő profilja- és Európa legtöbb bankja ilyen- lehetséges, hogy csupán 60%-át tudja felvenni kölcsönként annak az összegnek, melyet az ügyfeleinek kölcsön ad.

EKB

az Európai Központi Bank

Az is problémát jelent, hogy ha az EKB-ban nyújtott kölcsönre szóló fedezet értéke csökken, a bankok arra kényszerülnek, hogy még nagyobb hitelfedezetet biztosítsanak. Azon országok bankjai, melyek a tűztől távol vannak és nem tudnak a világ nagy gazdasági folyamataiba érdemlegesen beleszólni, könnyen maradnak abban az ördögi körben, ahol a részvények ára csökken, arra kényszerítve ezzel a bankokat, hogy még több hitelfedezetet nyújtsanak, s így továbbra is a központi bank kölcsöneit vegyék igénybe. Az ilyen fajta kollaterális spirál volt az, amely az MF Global nevű brókercéget az euróövezet állami kötvényeivel való végzetes kimenetelű spekulációja miatt a csődbe juttatta.

Most, hogy a bankok tőkét kapnak, az okozhat aggodalmat, vajon bölcsen fogják-e felhasználni, vagy csupán felhalmozzák a pénzkészletet. Az eddigi jelek ugyanis nem túl biztatóak. Karácsony hétvégéjén az EKB-nál elhelyezett bankbetétek összege elérte a rekordnak számító 412 milliárd eurót. Ez részben a hagyományosnak számító év végi mérlegkimutatások sietős rendezésének köszönhető, részben azonban azt mutatja, hogy nehézkes a közvetlen hitelnyújtás.

Januárban a bankoknak tervezetet kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy milyen módon tudnak további 115 milliárd euró alaptőkét teremteni ahhoz, hogy az Európai Bankbizottság meghatározott küszöbértéket elérje az alaptőkéjük. Ez a tőkehiány arra ösztönzi a bankokat, értékesítsék eszközeiket, mivel inkább csökkentik a mérlegkimutatásukat, mint hogy a részvényesek zsebéből vegyenek ki pénzt. Az EKB részéről nyújtott lehetőség tehát a hitelkínálat teljes leállását valamilyen mértékben csökkenti, de megakadályozni nem tudja.

A cikk alapjául szolgáló Economist cikkét a BeHappy Nyelviskola munkatársa, Lipódi Krisztina fordította.