Az Európai Központi Bank ma eddig soha nem látott mennyiségű pénzt pumpál be a cső egyik végén, de hogy ebből valójában mennyi fog az élettelen gazdaságba eljutni, egyelőre nehéz megbecsülni. Először vizsgáljuk meg azt a pénzt, amely az euróövezet bankrendszerébe folyik.

December 21-én az EKB egy rendkívül jelentősnek számító 489 milliárd eurónyi összeget tett elérhetővé Európa-szerte több, mint ötszáz banknak azzal a feltétellel, hogy három éven belül visszafizetik a kölcsönt. A pénzt a július óta tartó kötvénypiaci forgalom nagymértékű lelassulására reagálva bocsátották rendelkezésre, ezek a kötvények ugyanis a bankok hosszú távú finanszírozásának fontos forrásai. Az EKB-nál nyújtott finanszírozásra sokkal nagyobb igény volt, mint korábban gondolták, ami azt jelezi, nagy feszültség van a gazdaságban.

Az EKB már korábban is tett kísérletet arra, hogy csökkentse ezt a feszültséget. Egyéves lejáratú kölcsönöket nyújtott bankoknak. Ez a lépés azonban nem volt elég ahhoz, hogy a bankokat arra ösztönözze, hogy cégeknek, magánszemélyeknek kölcsönt nyújtsanak, mivel a pénzt, amellyel a bankok az EKB-nak tartoztak, már azelőtt vissza kellett volna téríteni, hogy a bankok ügyfelei visszafizették volna a pénzintézeteknek. A hosszabb távú finanszírozásban fellépő hiány szintén hozzájárult a pénzügyi rendszer instabilitásának növekedéséhez, mivel a bankok így még jobban rá voltak kényszerítve a rövid távú finanszírozásra ahhoz, hogy tőkéhez jussanak.

A pénzmennyiség, melyet az EKB a bankrendszerbe pumpál sokat segít a finanszírozási problémák enyhítésében. A Morgan Stanley, amerikai befektetési bank elemzői úgy vélik, hogy az új hiteleszköz körülbelül 235 milliárd eurónak megfelelő összegű kiegészítő finanszírozást nyújt a bankoknak (a fenti összeghez képest azért csak ennyit, mivel a pénz egy részét  a rövid lejáratú kölcsönök kiváltására használják), így a központi bankban nyújtott kölcsönök együttes értéke eléri a 979 milliárd eurót. Ennél azonban fontosabb tény, hogy ezt az összeget csupán három év lejártával kell visszafizetni.

Ez a legtöbb bank számára segítséget kell, hogy nyújtson ahhoz, hogy el tudják magukat szigetelni a befektetési piacokon uralkodó zűrzavartól. De problémát jelent, hogy nem minden bank fogja élvezni ezt a védelmet. Bár az EKB alapvetően korlátlan finanszírozási segítséget nyújt, a bankokat korlátozza a felvehető összeg nagyságában az, hogy mekkora hitelbiztosítékot tudnak rendelkezésre bocsátani. Ez azért van, mert hitelbiztosítékuk automatikusan csökken az ún. ”haircut”-tal. A többé-kevésbé biztonságos állami kötvényekből álló portfólió kis haircut-ot von maga után, míg egy olyan portfólió, mely kisvállalkozásoknak szóló kölcsönökből áll, akár 40%-os haircut-ot is maga után vonhat. Így egy bank, amelynek ez a fő profilja- és Európa legtöbb bankja ilyen- lehetséges, hogy csupán 60%-át tudja felvenni kölcsönként annak az összegnek, melyet az ügyfeleinek kölcsön ad.

az Európai Központi Bank

Az is problémát jelent, hogy ha az EKB-ban nyújtott kölcsönre szóló fedezet értéke csökken, a bankok arra kényszerülnek, hogy még nagyobb hitelfedezetet biztosítsanak. Azon országok bankjai, melyek a tűztől távol vannak és nem tudnak a világ nagy gazdasági folyamataiba érdemlegesen beleszólni, könnyen maradnak abban az ördögi körben, ahol a részvények ára csökken, arra kényszerítve ezzel a bankokat, hogy még több hitelfedezetet nyújtsanak, s így továbbra is a központi bank kölcsöneit vegyék igénybe. Az ilyen fajta kollaterális spirál volt az, amely az MF Global nevű brókercéget az euróövezet állami kötvényeivel való végzetes kimenetelű spekulációja miatt a csődbe juttatta.

Most, hogy a bankok tőkét kapnak, az okozhat aggodalmat, vajon bölcsen fogják-e felhasználni, vagy csupán felhalmozzák a pénzkészletet. Az eddigi jelek ugyanis nem túl biztatóak. Karácsony hétvégéjén az EKB-nál elhelyezett bankbetétek összege elérte a rekordnak számító 412 milliárd eurót. Ez részben a hagyományosnak számító év végi mérlegkimutatások sietős rendezésének köszönhető, részben azonban azt mutatja, hogy nehézkes a közvetlen hitelnyújtás.

Januárban a bankoknak tervezetet kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy milyen módon tudnak további 115 milliárd euró alaptőkét teremteni ahhoz, hogy az Európai Bankbizottság meghatározott küszöbértéket elérje az alaptőkéjük. Ez a tőkehiány arra ösztönzi a bankokat, értékesítsék eszközeiket, mivel inkább csökkentik a mérlegkimutatásukat, mint hogy a részvényesek zsebéből vegyenek ki pénzt. Az EKB részéről nyújtott lehetőség tehát a hitelkínálat teljes leállását valamilyen mértékben csökkenti, de megakadályozni nem tudja.

A cikk alapjául szolgáló Economist cikkét a BeHappy Nyelviskola munkatársa, Lipódi Krisztina fordította.