A XIV. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón mintegy száz kiállító és több, mint háromezer méhész vett részt az ország minden részéből. A rendezvényen Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője számolt be a mezőgazdasági közigazgatás termelőket, méhészeket érintő átszervezéséről. Elégedetten szólt arról, hogy a korábbi években feltárt mézminőségi problémákhoz hasonló gondok tavaly már nem merültek fel.
Bross Péter az MTI-nek elmondta, az agrár-közigazgatásban bekövetkezett változások nem hoztak érdemi változást a mintegy tizenötezer méhész életében. Mint kifejtette, az utóbbi években folyamatosan nőtt a magyar méhészek száma – nem mintha extraprofitot ígérne ez a tevékenység, sokkal inkább a gazdasági kényszer hatására, a megélhetésért.
“A kedvező piaci és éghajlati helyzet miatt jelenleg talán a világon nálunk a legnagyobb a méhsűrűség azzal, hogy egy négyzetkilométerre 10,2 méhcsalád jut” – fogalmazott az egyesületi vezető. Hozzátette: ha még többen lennének, az már aggályos lehet állategészségügyi szempontból vagy a hazai méhlegelők eltartó képessége miatt. Mivel a méznek az unióban keresleti piaca van, nem szabályozott mezőgazdasági terméknek számít, bárki méhészkedésre adhatja a fejét. A szakma attól tart, hogy jogi szabályozás hiányában a piac, illetve a méhek tűrőképessége fogja szabályozni a jövőben – durvább eszközökkel – a magyar méztermelést.
Jelenleg Magyarország adja az unió évi 150.000 tonnányi méztermelésének több, mint 10 százalékát, saját termésének bő kétharmadát exportálva. Legfőbb piacaink közé tartozik Olaszország, Franciaország és Németország. Az idei évet tekintve a méhészek legfőbb vágya, hogy kellő csapadék hulljon tavasszal. Tavaly az aszályos tavasz miatt nem tudtak repcemézet termelni, ami pedig igen kurrens terméknek számít mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Kedvező időjárás esetén jó évre számíthatnak a méhészek, hiszen a méz világpiaci ára már egy éve a történelmi csúcsnak számító háromdolláros kilónkénti ár körül van – mondta a szakember.
