A miniszter szerint a Széchenyi Kártya önmagában hatalmas érték, és mutatja, hogy képesek vagyunk sikerekre. Matolcsy György kiemelte, a Széchenyi Kártya példája megmutatja, hogy Magyarországnak hogyan kellett volna az elmúlt tíz évben a forrásokat felhasználni, például lehetett volna folytatni az I. Széchenyi Tervet, amely 200 milliárd forint állami támogatással mintegy 600 milliárd forint beruházást mozgatott meg másfél év alatt.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a Széchenyi Kártya indulásakor meglévő gazdaságpolitika folytatásával eredményesebb lehetett volna az ország. Megemlítette, hogy az államadósság szintje a GDP-hez mérten 45 százalék lenne 80 százalék helyett, a munkanélküliségi ráta 6 százalék alatt lehetne, és háromszáz-, négyszázezerrel több munkahely jöhetett volna létre.

A miniszter beszélt arról, hogy befejezéséhez közeledik a költségvetési konszolidáció, 2011-ben trendforduló volt, 2012-2013-ban pedig az államháztartási konszolidációval megteremti a kormány annak a lehetőségét, hogy hosszú távon is tartható legyen a 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány.
Matolcsy György kitért arra, hogy szükség van alternatív, az állam által támogatott vállalati finanszírozási rendszerre is, hiszen a bankok az elmúlt öt évben 1.400 milliárd forint hitelt vontak ki a rendszerből.

Demján Sándor, a Széchenyi Kártya ötletgazdája, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke hangsúlyozta, a jövőben a termelő beruházásokat kell támogatni, akár nulla kamatozású hitellel is, és a hazai középvállalkozások uniós forráshoz juttatását kellene elősegíteni. Demján Sándor a Széchenyi Kártya kapcsán úgy fogalmazott: a sikerhez hozzájárult, hogy a vállalatok tulajdonosai személyes garanciával felelnek a hitel visszafizetéséért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságból ered az adófizetők forintja, és harmonikus arányt kell tartani a gazdaság és a humánterület támogatása között.
 
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, a Széchenyi Kártya tapasztalatai alapján további sikereket lehetne elérni a piacra jutás támogatásában, az uniós források felhasználásában. Parragh László szorgalmazta, hogy az uniós fejlesztési források 2014. utáni felhasználásával kapcsolatos vitákba a gazdaság szereplőit is vonják be.

A Széchenyi Kártya rendszerét működtető KA-VOSZ Zrt. adatai szerint az elmúlt tíz évben több mint 1.000 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelt helyeztek ki a különböző konstrukciókon keresztül. Eddig Széchenyi Kártyát 218 ezren igényeltek, és százhatvankétezer kártyát adtak át.

Az ünnepségen elismeréseket kapott a Széchenyi Kártya Program sikeréhez hozzájáruló három minisztérium, így a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési, és a vidékfejlesztési tárca, az elismeréseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár vette át. Demján Sándornak és a Parragh Lászlónak emlékplakettet adtak át, illetve finanszírozásban részt vevő pénzintézetek és szervezetek is kitüntetést kaptak.