Debrecen elsősorban az egészségturizmus – a fogászat – fellendülését várja a légi járatoktól. A város évi százezer eurós marketing szerződést kötött a Wizz Air évi 100 milliós látogatottságú internetes felületére, ennek egyharmadát fizeti a város a saját rendezvényeit reklámozva, a második harmadot cégek adják, míg a harmadik harmadból a partner önkormányzatok hirdetnek – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.

Kósa Lajos és Váradi József

A polgármester elmondta, hogy a repülőtér területéből 250 hektár a városé, 17 hektár pedig az államé. A tulajdonosi struktúra miatt nem kell telekadót fizetniük. Az üzemeltető cég 75 évre vette bérbe a repülőteret, de ebben a társaságban is negyedrészt tulajdonos Debrecen. Kifogásolta Kósa Lajos, hogy amíg a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren a légi irányítást és a tűzoltóságot az állam finanszírozza – és ez a helyzet Sármelléken is – addig Debrecen maga fizeti ezeket a szolgáltatásokat. Amennyiben az állam itt is átvenné ezeknek a szolgáltatásoknak a finanszírozását, gyorsabb lehetne a fejlesztés – tette hozzá.

A repülőtér forgalma a két új járattal, és a charterekkel együtt sem éri el az évi kétszázezer utast, amennyi a névleges kapacitása. Az utasok 60 százaléka beutazó külföldi, és csak a maradék 40 százalék a kiutazó magyar utas.

A Wizz Air tavaly 11 millió utast szállított, idén 12 milliós forgalomra számítanak – mondta Váradi József. A cég jelenleg 36 darab A320 Airbus típusú géppel rendelkezik, de nyáron 40 lesz a gépek száma. A repülőik napi 13 órát repülnek, szemben az iparági átlag 9-9,5 órájával. Közép-Kelet-Európában a diszkont társaságok adják a légi forgalom egyharmadát, ebből részesedik a Wizz Air 35 százalékkal.