A közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is számítani lehet újabb virtuális mobilszolgáltatók megjelenésére a közeljövőben, ezzel a nemzetközi tapasztalatok szerint nemcsak a távközlési piac bővül, de jól járhatnak vele a már piacon lévő szereplők is.

A virtuális mobilszolgáltatókkal még egy érett távközlési piac is képes további növekedést elérni, megjelenésükből pedig a partnerségek révén a már piacon lévő távközlési cégek is profitálnak – véli Takács Krisztián, a Business Telecom (BTel) Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett alternatív távközlési szolgáltató vezetője szerint a régióban az új piaci szereplők közel egy éve készítik elő színrelépésüket, s egyre világosabban körvonalazódik az a három fő modell is, amelyek révén a virtuális mobilszolgáltatók meglévő ügyfélbázisaikra alapozva felépíthetik piaci jelenlétüket és sikerrel működhetnek.

A virtuális mobilszolgáltató (mobile virtual network operator, röviden MVNO) ugyan nem rendelkezik saját tulajdonú mobilhálózattal, mégis saját márkanév alatt kínál mobilszolgáltatást úgy, hogy a hálózatot egy partnertől bérli.

Takács Krisztián kifejtette, mivel Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában már megjelentek a virtuális mobilszolgáltatók, az itt új piaci szereplőknek számító cégek már jelentős tapasztalatokkal jelenhetnek meg a térségben. Hozzátette: bár kezdetben a piacnyitás komoly ellenállásba ütközött a saját hálózatot működtető mobilcégek részéről, már az első tapasztalatok világossá tették a kölcsönös előnyöket. A nagy mobilszolgáltatók azóta kialakították azt a nagykereskedelmi modellt, amely mérsékli például az ügyfélszerzés költségeket, miközben stabil bevételt tesz lehetővé a korábban kihasználatlan kapacitásokból és piaci résekből. Amennyiben a virtuális távközlési szolgáltató saját maga képes kezelni a műszaki, ügyfélszolgálati, számlázási teendőket, úgy a nagykereskedelmi partnernek a távközlési MVNO-megállapodás jelentős erőforrás-befektetés nélkül hoz bevételt. Takács Krisztián szerint a virtuális mobilszolgáltatók megjelenése jellemzően az alternatív távközlési cégek, a kiskereskedelmi láncok, illetve a pénzügyi szolgáltatók köréből várható. Bármilyen szektorban tevékenykednek is, közös jellemzőjük, hogy a mobil hangszolgáltatást kiegészítő szolgáltatásként nyújtják. Ezzel bővíthetik kínálatukat, ami a termékkapcsolások vagy csomagajánlatok révén válik egyedi versenyelőnnyé.

A kiskereskedelmi üzletláncok esetében elengedhetetlen az ismert név és a tömeges vásárlói bázis. Nem véletlen, hogy általában a legnagyobb nemzetközi szupermarketláncok vágnak bele a virtuális mobilszolgáltatásba, ahogyan azt a hazai példák is mutatják – mondja Takács Krisztián.

A pénzügyi szolgáltatók kínálatában a mobilszolgáltatás hagyományosan nemzetközi telefonhívásokhoz és pénzátutalásokhoz kapcsolódott, de mivel ezekre nincs tömeges igény, egyelőre nem terjedtek el. A szakértő azonban úgy véli, hogy a mobilfizetés, mobilbankolás és mobilkereskedelem térnyerésével ez a helyzet várhatóan meg fog változni. Reális lehetőségnek tartja, hogy az okostelefonok térnyerését kihasználva ezeket az új pénzügyi szolgáltatásokat mobilszolgáltatással együtt kínálják majd az ügyfeleknek.

Magyarországon jelenleg a Tesco és a Lidl kínál virtuális mobil hangszolgáltatást. A HWSW online informatikai hírmagazin értesülése szerint a kábeles szolgáltatásokkal rendelkező UPC is rövidesen piacra lép saját mobilszolgáltatásával. A távközlési szolgáltató ezt nem erősítette meg a portálnak, amely szerint a konkrét részletekről várhatóan a jövő héten számol be a szolgáltató. A szakportál úgy tudja, hogy Magyarországon több, mobilszolgáltatással nem rendelkező távközlési cég is közel áll a megállapodáshoz, vagy legalábbis komolyan fontolgat mobilpiaci belépést, köztük a BTel is.