A kisvállalati adó (kiva) lényegében áfaszerű adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) pedig hatmilliós árbevétel közelében nagyon előnyös - mondták el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői egy CompLex Kiadó által szervezett konferencián, amelyről az Adó Online, a kiadó adózási szakportálja számolt be.

A több adónemet (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, társasági adó) is kiváltó kivát a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra formálták (a foglalkoztatottak száma legfeljebb 25 lehet, a mérlegfőösszeg és az éves árbevétel pedig 500 millió forint), és az evával szemben – amely csak kétéves működés után választható – gyakorlatilag nincs belépési korlátja, frissen alakult cégek is választhatják – ismertette a portál szerint Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője.

Az adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és személyi jellegű kifizetéseinek összege. Az első tételt az adott időszak pénzeszköz-változása jelenti néhány korrekcióval, vagyis a vállalkozásból kivont pénz növeli az adóalapot, míg a cégbe bevitt pénz csökkenti. Személyi jellegű kifizetéseken pedig a társadalombiztosítási törvényben (Tbj.) járulékalapot képező jövedelmeket kell érteni. Az adó kulcsa 16 százalék.

A kiva hatálya alá december elsejétől 20-áig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), de a cégek január 15-éig meggondolhatják magukat, és visszavonhatják bejelentkezésüket. Az a cég, amelynek a társasági formája megváltozik, kiesik a kiva-körből; ez uniós előírások miatt került a szabályozásba.

A kivát választó cégeknek egész évben adóelőleget kell fizetniük: ha a társaság az előző évben 1 millió forintnál több kivát fizetett, vagy forgalma meghaladta a 100 millió forintot, akkor havonta, ha a határok alatt maradt, akkor negyedévente. 2013-ban az előző évi forgalom adatai alapján dől el, kinek mikor kell adóznia. Az adóelőleg alapját az adott időszakra úgy kell kiszámolni, ahogy az adóalapot, de a cégeket minimumelőleg-fizetési kötelezettség terheli: nem fizethetnek kevesebb kivát, mint amennyi a Tbj. szerint járulékalapot képező összes kifizetésük 16 százaléka. Az adóelőleget a törvény szerint az időszak 12. napjáig kell befizetni.

A veszteség a következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét – vagyis az adó alapját – csökkenti; a negatív eredményt 10 év alatt egyenlő részletekben lehet elszámolni. Különleges szabály viszont, hogy az adóévi új beruházás összege az előző korlátozó szabály mellett korlátlanul figyelembe vehető, és az adóalapot csökkenti. Ezért a kiva beruházásösztönző.

Lényegében áfaszerű adóról van szó, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt nincs visszatérítés. Ezen túl a kivát választó cégek elveszítik korábbi adókedvezményeiket, elesnek az amortizáció elszámolásának lehetőségétől, és a nem realizált árfolyamváltozást sem tudják elszámolni többek között.

A kata hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hó első napjától adóalany; az új cégek azonnal bejelentkezhetnek – ismertette Honyek Péter, az NGM osztályvezetője, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az evázók csak az egész naptári évre, január elsejétől választhatják a katát, mert az evára való bejelentkezés is az egész naptári évre szól. A szakértő azt javasolta, hogy a váltást tervező evázók decemberben mindenképp jelentkezzenek át.

A bejelentkezés rendkívül fontos aktus, mert a bejelentő lapon szereplő adatok alapján kap ellátást a kisadózó, és az alapján ír elő adófizetési kötelezettséget a NAV. A jogviszonyok száma nem számít, tehát például az ügyvezető és személyesen közreműködő bt.-tagnál csak egyszer kell 50 ezer forint kisadót fizetni havonta. Abban az egész hónapban, amikor a kisadózó keresőképtelen, nem kell adót fizetnie, viszont ezt be kell jelentenie a NAV-nak, nehogy az adóhatóság nem fizetés miatt kizárja a kata-körből.

Aki elmulasztja a számlaadást, kizárják a kata-körből. Ugyancsak kizárás a szankciója a 100 ezer forintot meghaladó adótartozásnak, viszont a NAV csak a negyedév végén vizsgálja a kisadózó cégek egyenlegét, így elég lehet akkorra befizetni az adótartozást. Minden kisadózó után, tört hónapra is be kell fizetni a tételes adó egészét.

A két cég közötti, egymillió forintot meghaladó “katás” forgalom utáni bejelentési kötelezettségről, és a NAV ezt követő munkaviszony-vélelméről szólva Honyek Péter elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy az adóhivatal egyedi ügyeket egyesével vizsgálna, inkább az képzelhető el, hogy egy nagyobb és sok kicsi céget érintő ügyletek iránt érdeklődik majd a hatóság.

A katát választó cégeknek átlépéskor az osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük, nehogy kata-alanyként formálisan és legálisan kifizethessék a papíron a házipénztárban, a valóságban már ki tudja, hol lévő összegeket.

Egy 4 millió forint éves árbevétellel (ez evás cégnél az áfa miatt 5 080 000 forint) rendelkező cég esetében félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1 803 017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2 107 525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2 900 000 forint nettó jövedelmet jelent.

Általánosságban: minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz, annál inkább megéri választani a katát. Viszont 6 millió forint fölött az adóelőny gyorsan elillan a 40 százalékos különadó miatt. Továbbá nem előnyös, ha sok költséggel működő cég választja a katát, és kiegészítő tevékenységet folytatóknak is jól meg kell gondolniuk döntésüket.

A katát választók számára ugyanakkor hátrányt jelent minden máshoz képest, hogy a kisadózás alacsony társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít, amelynek alapja még a minimálbérnél is alacsonyabb.