A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által szervezett I. Arab-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke nyitott meg, 16 országból 200 arab és ugyanennyi magyar üzletember vett részt. A kétnapos rendezvény célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése volt. Kelet-Közép-Európában hasonló méretű arab befektetőkkel való csúcstalálkozóra még nem volt példa – ismerteti közleményében a HITA.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke a panelbeszélgetések során hangsúlyozta: a hivatal partner mind az üzletfejlesztés, mind a befektetésösztönzés területén. 
Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca nyitott együttműködési megállapodások aláírására az arab országok képviselőivel, keretet biztosítva a konkrét üzleti együttműködéseknek. 

Abdulrahman A. Al-Turwaijri, a szaúdi delegáció vezetője közölte: a szaúdi kormány kiemelten támogatja a privát szektor üzleti törekvéseit. 

Az Eximbank részéről aláhúzták, hogy az általuk kínált konstrukciók között belföldi és külföldi befektetési és exportfinanszírozási termékek is megtalálhatók, és képesek akár a külföldi importőrnek is finanszírozást biztosítani.

Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a napenergia terén tapasztalatcsere, együttműködés alakítható ki arab országokkal. Egyes energiaforrásokban szegényebb arab országok – mint például Jemen – a zöld mezőgazdaság elterjedését segítő technológiák, a vízgazdálkodási, víztisztítási tapasztalat és tudás átvételében érdekeltek – hívta fel a figyelmet Mohammed Abdo Saeed, a Jemeni Kamarák Szövetségének elnöke. 

A turizmus terén a magyar felek a kedvező szállodai beruházási lehetőségek mellett Budapestet, a termálvizeket, a divatot, a minőségi szolgáltatásokat, a vadászatot és a konferenciaturizmust, míg az arab partnerek a több mint 2000 éves történelmi örökséget, a napsütést, a tengertől a sivatagig terjedő változatos környezetet emelték ki vonzerőként. A konferenciát a felek jó kezdetnek tartják, a továbblépést a marketing erőfeszítések fokozásában, közös kulturális programokban, képzési együttműködésekben látják.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: Magyarország együttműködési lehetőségeket kínál a baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, az erdőgazdálkodás (elsivatagosodás elleni technológiák), a víztechnológiák és az ezekhez kapcsolódó szakképzési és tudományos területén. 

Haitham Al-Jaffan, az Arab Élelmiszeripari Egyesülés elnöke hangsúlyozta, hogy az ágazat a világgazdasági válság idején is növekedett. Az arab országok importja 2020-ra az előrejelzések szerint eléri a 60 milliárd dollárt, jelentős keresletnövekedés várható, ami áremelkedéssel jár majd. Az elnök jó potenciált lát az arab-magyar élelmiszeripari együttműködésben, amely mindkét irányba erősen bővíthető. 

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az együttműködési lehetőségek közül a klinikai orvosi ellátás területét emelte ki, valamint a kórházi informatikai rendszerek fejlesztését, amelyben a meglévő magyar tudás és tapasztalatok iránt több arab ország is érdeklődést mutat. 

Zoubeir Chaieb, a tunéziai Advanced e-Technologies elnöke a magyar mérnöki tudást dicsérte, amelyre számos olyan know-how épül, amely sikerrel exportálható az arab országokba – ismerteti a a konferencia második napjának történéseit a HITA közleménye.