A lap keddi számában ismerteti, az EU-illetékesek szerint a termék minőségére utaló jelölések összhangban lehetnek az uniós alapelvekkel, az eredetmegjelölés viszont nem, illetve a magyar termék embléma használata alkalmas a piac befolyásolására. Kifejezetten fogyasztói eligazodást segítő rendszert dolgoztak ki – hangsúlyozta a főosztályvezető -, rendet téve a kaotikus élelmiszer-jelölési gyakorlatban. A rendelet önkéntes, senki számára sem kötelező, így próbáltak megfelelni az uniós elvárásoknak.

A minisztérium a magyar terméket, mint fogalmat kívánta erősíteni a rendelettel. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a magyar feldolgozóipari termékek jelentős részét nem tudják csak itthon gyártani. Ezért bontották meg a jelölést három részre, Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Előállítású Termék.

A Magyar Termék-rendelet nem védjegyről szól – emelte ki a szakember -, hanem az e tárgyban használt fogalmak alkalmazását kívánja egyértelművé tenni, így ez egy kommunikációs eszköz, semmiképp sem az a cél, hogy a rendelet befolyásolja a gyártói magatartást.