Új irányban az élelmiszer-kiskereskedelem

Új irányban az élelmiszer-kiskereskedelem

Érdemi tulajdonosi átrendeződések történtek a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piacon. A múlt év júniusa óta tizenhárom fúziós kérelem érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

Az engedélyköteles összefonódások következtében országszerte 158 kiskereskedelmi egység cserélt gazdát, legnagyobb részük Budapesten, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A kiskereskedelmi piacot érintő fúziók számának kiugró emelkedése mögött elsősorban a Match, Profi és Cora üzlethálózatokat üzemeltető Delhaize csoport Magyarországról való kivonulása állt, nyolc kapcsolódó eljárásban összesen 57 Match és Profi üzlet került más vállalkozáscsoportok irányítása alá – közölte a GVH.

A boltokat nagyrészt a Coop és a CBA franchise rendszerekhez tartozó, egymástól független vállalkozások szerezték meg. Az engedélyköteles összefonódások következtében összesen ötvennel nőtt országszerte a Coop hálózatba tartozó boltok száma, míg a CBA hálózat nagyságrendileg ugyanannyi bolttal bővült, mint amennyi elhagyta azt.

A közlemény szerint az irányításszerzések számának emelkedésében fontos szerepet játszott a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi ingatlanok létesítésre és bővítésére vonatkozó jogszabályi korlátozás is, amely arra késztette a terjeszkedni kívánó piaci szereplőket, hogy működő boltokat szerezzenek meg újak építése helyett. A GVH kiemelte, sok bolt értékesítése nem volt engedélyköteles a vevői vállalkozáscsoport vagy az átadott boltok alacsony árbevétele miatt, ezért ezekkel kapcsolatos kérelem nem érkezett a versenyhivatalhoz. Azok a piaci változások sem engedélykötelesek, ahol egy vállalkozáscsoport az általa üzemeltetett boltokat – adott esetben akár nagykereskedelmi hálózatot is – egyik franchise rendszerből egy másikba viszi át.

A kiskereskedelmi piacok hagyományosan lokálisak, hiszen a fogyasztók általában lakóhelyük vagy munkahelyük közelében vásárolnak élelmiszert és egyéb napi fogyasztási cikkeket, ezért a GVH elsősorban településenként, egyes esetekben pedig kistérségenként vizsgálta meg az irányításszerzés hatását. A hivatal minden esetben kötelezettség előírása nélkül engedélyezte az irányításszerzéseket, az eljárások során azonban kialakult a fúziók elbírálásának a korábbiakhoz képest kifinomultabb gyakorlata is. Az összefonódásokat engedélyező határozatokban az érintett termék- és földrajzi piacok kiterjedésére, valamint a versenyhatások felmérésére vonatkozóan is számos kérdésben foglalt állást a GVH – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó cikkek