A monetáris politika irányultsága nem változott

A monetáris politika irányultsága nem változott

A monetáris politika irányultsága nem változott, az inflációs cél elérése továbbra is 2019 közepétől várható, de a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára. Ezt mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a keddi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen.

Nagy Márton rámutatott: az inflációs cél elérése érdekében a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges. Elmondta, a monetáris tanács a mostani döntéssel átalakította a monetáris eszköztárat azért, hogy felkészüljenek a normalizációra. Ez nem a normalizáció szakasza, hanem a felkészülés folyamata – nyomatékosította Nagy Márton, hozzátéve, ha a normalizáció elkezdődik, akkor először a nem konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépéseket teszi meg az MNB.

A 3 hónapos betétet december végével kivezetik, az új irányadó eszköz a kötelező tartalék lesz, az irányadó kamat a jegybanki alapkamat marad továbbra is – mondta Nagy Márton, hangsúlyozva, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció. A MIRS-eszköz (azaz a monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz) és a jelzáloglevél-vásárlási program 2018 év végéig megszűnik. Ezzel párhuzamosan bevezetik az nhp fix konstrukciót, amihez preferenciális betéti konstrukció kapcsolódik.

Nagy Márton ezt azzal magyarázta, hogy a vállalati hitelezés volumenének növekedése már kedvező szintet ért el, de hiányoznak a fix kamatozású hitelek a vállalati finanszírozásban. Egy, a mostaninál egészségesebb szerkezetű állományt szeretnének elérni – mutatott rá. Az nhp fix új hiteleket beruházások finanszírozására lehet majd felvenni, hitelkiváltásra nem használhatóak fel. Nagy Márton rámutatott, a jegybank azt szeretné elérni, hogy a jelenleginél magasabb legyen a fix kamatozású hitelek aránya a kkv-k hitelezésében, a fix kamatozású vállalati kölcsönök mostani 16 százalékos arányát szeretnék megduplázni, mintegy 30 százalék fölé emelni.

A program 2019. január 1-től indul majd, csak forintban lehet felvenni, amelynek kamata maximum 2,5 százalék lesz, egy kis-, illetve középvállalkozás több kölcsönt igényelhet, de maximum 1 milliárd forint hitelt vehet fel. A futamidő minimum 3 év, maximum 10 év lesz. A jegybanki devizaswap (deviza-kamatcsere) állomány változására is érdemes lesz figyelni, de ez az állomány nem csökkenhet nullára – jelezte Nagy Márton.